Kivétel jön, gyalogtúra. De szerintem vannak részek, amit érdemes bringával is bepróbálni.
Úgy alakult hogy akadt egy szabad napom, mégpedig Vác közelében. Sajna a bringa nem volt nálam - ez esetben most valami Börzsönyös poszt lenne -, így gyalog vágtam neki a környéknek.
Az első célpont a
Fenyves-hegy. Vajon hogy áll a régi kedvenc útvonalam?
Bizony, jól. A parti bringautat a keverőtelepnél hagytam el, átbújtam a frissen felújított vasúti támfal alatt, és a bíborszínű Mária-jelzést követve felmásztam. Bringával kihívás itt feltekerni.
|
Vác és Verőce között |
|
Verőce |
|
Kilátás a Fenyves-hegyről nyugat felé |
|
Dunabogdány alatti rétek |
Azért jó érzés hogy van ami nem változik. A pár éve telepített padok épségben megvannak, és a kilátás továbbra is pazar. Ha már biciklit nem, de a függőágyat elhozhattam volna. Mondjuk akkor még most is ott lógatnám magam...
Ahogy a piros jelzésen továbbhaladtam Vác felé, úgy gondoltam nem árt megnézni a jelzés folytatását Katalinpuszta felé. Egyszer bepróbálkoztam vele, akkor a patanyomok miatt járhatatlannak minősítettem. Nos, azért jó hogy néha gyalog is megy az ember, mert jobban körül tud nézni: annak idején nem a piros jelzést használtam, hanem a vele nagyjából párhuzamos kis erdészeti utat.
Az igazi piros a kezdeti elrettentő szeméthalmok után alig láthatóan kanyarog a fák közt. S bár nincs túlságosan kitaposva, hála a legutóbbi festési akciónak, szinte tíz méterenként van jelzés. Összességében lágyan lejtve szlalomozik a Magyarkutat Katalinpusztával összekötő útig. Gyönyörű.
|
A Katalinpusztára vezető aszfaltcsík |
Katalinpusztáról a piros illetve kék kereszt a kettes úttal párhuzamosan átmászik a Naszály lábán, hogy a Gyadai-rétnél belefusson a hegyen oldalazó kék jelzésbe. A pár év váci polgárság dacára a Naszály északi oldalán most jártam először - na jó, egyszer
Kosdról a piroson kereszteztem a csücskét és végigtekertem a Gyadai-réten. Most alaposan bepótoltam a hiányosságot, olyan pontokat felfeldezve mint a Rockenbauer Pál emlékhely, a tanösvény egy része, függőhíd, illetve a Bik-kút.
Ugyanakkor Katalinpusztánál volt egy gyanús, eléggé kitaposott szekérút jobbra. A dolognak utánaolvasva - igazából a függőhíd építési idejére voltam kíváncsi (
2008) - kiderült, hogy
az a régi kék jelzés, mely tavaly változott.
A hegy felső részén az ösvény meredek, és egy szakasz dugig van az európai erdők egyik természeti csodájával - az egymástól szabályos közökben az ösvényt pontosan 90°-ban átszelő viharba kidőlt fákkal. Ezen kis szakaszok kivételével szerintem lefelé gurulható az ügy. Ésszel. Mert a Naszály egy kicsit vad hegy.
|
Bik-kút |
A csúcsra most nem mentem fel, az alatta levő nyeregben a már ismert csúszós-meredek sárga karikán lecaplattam a Naszály-aszfalt egyik buszmegállójába.
|
Vác a Naszály oldalából (S karika jelzés) |
|
Látó-hegy |
|
Agyagbánya |
A teljes túra 16,5 km bő 600m szinttel. Indítható Verőcéről, vagy
fordítva, Vácról. Ez utóbbi talán jobb irány, mert a sejcei busz elég
ritkán jár. Jobb azt reggel letudni. Végül is mindegy hogy a Naszályról
vagy a Fenyves-hegyről fotózunk giccses naplementét...
Megjegyzések
Megjegyzés küldése