Társa-mező - Verőce



Tegnap ebéd utáni hirtelen felindulásból elkövetett kerékpározás záró momentumaként vetődtem Szokolya fölé.

A Szokolya MÁV állomásra vezető útról a dombtetőn jobbra indul a földút, mely jól láthatóan kígyózik a dombokon Verőce felé. Az elágazás utáni rész gyakran sáros. Az első bucka tetején hármaskereszt van ráaggatott plüss szívecskével, de nem ezért érdemes megállni, hanem a kilátásért. Mögöttünk lenn Szokolya, mögötte pedig a Börzsöny hegyei szépen rétegezve, ahogy az kell egy faszán giccses tájképen (igen, valamikor felcűgölöm a fotóapparátot, akkor lesz fotó is).

A jó kis út tovább halad, nagyjából egyenesen...

A tegnapi történet eddig tart, mivel a villanypóznasornál levő kereszteződésben balra levetődtem Magyarkútra (korrekt lejtőzés), így a verőcei kijáratot máskor keresem meg. Folyt. köv...

Nakéremszépen. Egyenesen haladván egyszerűen követni kell az utat, amely finoman hullámzik az erdő szélén. A lovastanyánál levő balkanyar köves, óvatosan tessék. A lejtő alján a Verőce-Magyarkút közti pirosba csatlakozik az út.

S megvolt visszafelé is... (2010.iv.29.)

Vannak dolgok, melyek alapból is jók, de hátulról desőt... Tehát Társa-mezőt Verőcéről. Kész passz. Verőcéről a pirost a Csattogó és Király-kő közti völgybe kanyarodó széles köves emelkedőn hagyjuk el (a hármas elágazásban középen felfelé). S amikor a Király-kőnél kikeveredünk az erdőből... Na, ezt nem lehet leírni. S kicsit tovább, ha balra a vállunk felett elnézünk ott lesz Visegrád... S előttünk kígyózik az út... Epik, ahogy az angolszászok szokták mondani.

----------------------------
2010. augusztus - az elmúlt hónapok esőzései a maradék földet is elhordták a kövek közül, így a Király-kőre vezető emelkedő (ill. a lejtő Szokolyáról) durvult. Ellenben jó arra, hogy az ember megtudja milyen gumilabdának lenni.

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Malom-völgy (Zebegény - Törökmező)

Fenyves-hegy (Sejce-Verőce)