Könnyedén indusztriálisan, hátulról mellbe

A kissé vulgáris cím ellenére ez egy kiváló városkerülés. Történt, hogy Christian rávett egy laza hazatekerésre. Mivel ilyenkor vagy a városi forgalmon kell keresztültolnom magam (10km, 50perc), vagy a hegyen át nyomok le egy kétharmadnyi Duna-rövidtávot (21km, 600m szint), rááltam az újításra.

A dolog rém egyszerű: az ember a Duna mentén elteker a Freudenauer erőműig, és onnan a Liesing-patakot követve valahol Schönbrunn alatt tér vissza a városba. Laza ügy, semmi emelkedés, és párszáz métertől eltekintve autómentes.
Frissítés, 2014.v. - fotók, térkép

Nos, ez utóbbi paraméter a durva, mivel a teljes hossz 40km.

A Donauinsel története a hetvenes évekre nyúlik vissza, amikor a helyiek - elunván hogy a pesti oldalt folyamatosan elönti a víz - szépen kikotorták és kiegyenesítették a Duna főágát. (Igazából már több mint száz éve voltak kísérletek erre, csak nem volt elég nagy munkagépük.) 
Mivel alapvetően praktikus népség lakik erre, a földet nem vitték messzire, ott helyben lerakták. Lett belőle egy 21km hosszú, átlag 150m széles kupac a Duna közepén. A két végére és kicsit feljebb Greifensteinnél zsilipeket applikáltak, és ezzel meg is voltak.

A város pedig terjeszkedett, metróvonalak és a hév is átbucskázott a túlpartra de a folyó partjai és a sziget autómentesen maradtak. Délutánonként bringán, rolleren, görkorcsolyán, futva vagy bottal róják az utakat, vagy egyszerűen üldögélnek a játszótér sarkán vagy valamelyik kertes sörözőben, de el lehet feküdni a sok stég valamelyikén napozni a kiadós dunai úszás után.

Az általános környezet

A Reichsbrückét elhagyva, hosszú singletrack rejtőzik a part menti gazban


Ostbahnbrücke (más néven Déli Összekötő Vasúti Híd)

Kraftwerk Freudenau
Látkép az erőmű tornyából

Itt visszakanyarodtunk a budai oldalra, és egy kevésbé érdekes területen átvágva

Schwechat

A puszta délen

Johannes kirche, Oberlaa
elértük a Liesingbach partját, ahol akaratlanul is nyaralás üzemmódba kapcsol az ember.


A patakot követve lassan visszatértünk a városba, ahol egy hatalmas autópálya-csomópont közelében:
Wienerberger pumptrack
Két kör után kicsit átértékeltem az ugrálós srácokról alkotott véleményemet. Mert az tiszta volt hogy a szaltózgatáshoz tiszteletre méltó idiotizmussal kell rendelkezni, de hogy erő is kell? Másnapra akkora izomláz keletkezett a felkaromban, hogy kénytelenek voltunk megismételni a túrát - és a körözést.

Alterlaa


A bringaút egyenesen halad Kalksburg illetve Mödling felé, ami fantáziamozgató tény: a város köré egy jó százpluszos egész napos túrát lehet kanyarítani. De ezt még csiszolni kell.

Most inkább hazafelé kanyartam,és a Küniglberg parkján keresztül máris a schönbrunni állatkert bejáratához értem.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Malom-völgy (Zebegény - Törökmező)

Fenyves-hegy (Sejce-Verőce)