Ösvényvadászat szövegkiemelővel

A verseny Mühldorfban egy "szívem csücske" darab, aminek az oka nem teljesen világos. Nem vagyok egy versenyorientált fickó, és a látszat ellenére talán mazochista sem vagyok. Akkor miért tetszik egy etap ahol 10% alatt alig van emelkedő, és 37km-en 1700m mászás van?

Bontsál sört, hosszú lesz

Túléltem az X-line-t. Kibaszott kemény, ijesztő, hosszú és köves. Ez volt a legbrutálisabb lejtő életemben. [a szerző SMS-e Saalbachból] Szóval adott egy lejtőzésben nem épp kezdő, de nem is túlképzett kerékpáros, egy 120/100mm-t mozgó trail bringa integrált nyeregcsővel - ez alatt értendő hogy belerohadt a lelkem, szóval nem lehet letolni ahogy az lejtőzéshez jó lenne. Valamint normál ruci (no fullface, no páncél). A kék sarokban pedig Európa egyik leghosszabb pályája: 6,5km és 1025m zuhanás. Besorolása: nehéz.

A völgy nem csak amolyan kocalejtőzőknek ad mókát mint én. A Pro-line alapból közepes nehézségű, de ott van az Evil Eye, aminél nincs kecmec. Itt a csirkeösvény, is brutális. Szóval csak...

A Legenda. Saalbach nem lehet teljes e nélkül, és minden iromány, link, beszámoló megemlíti. Mit tudhat egy ösvény, hogy ilyen híre van?

Emeljük a tétet. A Z-line (gondolom a név a Zwölferkogelből jött) könnyű-közepes besorolást kapott. Nomeg beépített fotómasinát, amely négy menetemből egyszer el is kapott - nem hiszem hogy azért mert túl gyors lettem volna a többi esetben... A szerző szép komótosan

Az egy dolog hogy Saalbach fölött van egy kezdőknek való pálya, de Hinterglemmnek is jutott. Igaz, ez már kicsit komolyabb. A besorolása "easy", de ezt azért ne úgy értsük hogy Kishans gond nélkül lezúz rajta.

A két nevezett jószágot nem érdemes külön tárgyalni. Nekem pár napba telt míg leesett hogy a Kohlmaisbahn felső állomásáról induló pálya az nem a Milka. Milka line - start

Saalbach-Hinterglemm egy kedves síparadicsom Salzburg tartomány nyugati csücskében. A síelőknek köszönhetően a völgyben az egy főre jutó felvonók száma meglehetősen magas. Ahogy az máshol is előfordult, ezek a jóemberek nem szeretik parlagon hagyni az infrastruktúrát. Azt a nyamvadt felvonót hetente egyszer úgyis meg kell járatni, akkor már vihetne utasokat is. Először turistákat vitt, majd megjelentek a bringások - igen, abból a lusta fajtából amely nem bír felfelé tekerni, csak lefelé szeret menni. És - itt jön a csavar a szokványos történetbe - valakinek eszébe jutott, hogy az egész völgy nyári forgalmát ezekre a lusta fazonokra alapozza.

Sok poszt jön. Vagy kevés. Még nem tudom hogy rendezem össze a halom utat, képet, élményt ami tíz nap alatt összegyűlt. De meglesz, ígérem. Addig is kíp kalm és szelfi...