Saalbach-Hinterglemm: Hacklberg trail
A Legenda. Saalbach nem lehet teljes e nélkül, és minden iromány, link, beszámoló megemlíti. Mit tudhat egy ösvény, hogy ilyen híre van?
A recept
Vidd fel a delikvenst kétezer méter magasba felvonóval. Ott mutasd meg neki a világot a leogangi sziklásoktól a Glockner-csoportig. Küldd le a nyeregbe, hogy százötven méternyi brutális mászás illetve bringatolás után 2096-on újra körülnézhessen mielőtt ráveti magát a több mint tizenegy kilométeren keresztül kígyózó hol finoman, hol durvábban megmunkált ösvényre.
Kicsit részletesebben
 |
| Saalbach a Schattberg keleti csúcsáról |
 |
| Háromezresek dél felé |
A történet ismerős lesz. Elmész a buliba, és meglátod a nőt. Nézed hogy kell-e, tényleg kell? Közelebbről, közelebbről, és mielőtt még eldöntötted volna, már nyakig benne vagy. Egyszerűen vonz, és ennyi elég.
És akkor már nem érdekel hogy a két hegycsúcs közti átmenet a nyeregtől 15-22%-os emelkedővel tépázza meg az arra járók önbecsülését. Aki itt teker az vagy mazochista, vagy e-bájkkal van. Bevallom, mazochista vagyok, meg-megállva sikerült. De a tíz nap alatt összesen ötször. Ebből egy nap kétszer. Tudom, nem vagyok komplett...
 |
| Road to the Westgipfel: 700m/100m |
 |
| A nyugati csúcs alól visszanézve |
De onnan jön a jutalom, és az az amire minden bringás vágyik. Lágyan hullámzó egynyomos a meseszerű tájban, kis kövek ugrálni vagy pumpálni, kis kanyarok a hegyoldalban, röpke bringaparkszerűen kiépített lejtők, és máris a névadó Hacklberg Almnál vagyunk.
 |
| Hacklberg trail |
Ennyi, megvolt. Tényleg ennyi?
Ugyan már, nincs az a kurva jó dolog, amit ne lehetne még tovább fokozni.
Tavaly megnyitották a Hacklberg II-t, ami olyan mint egy jól sikerült szeretkezés után még egy. A feladat egyszerű: a háztól kezdve a köves erdészeti emelkedőig tilos pedálozni - nem biztos hogy sikerülni fog elsőre - ugye az ilyesmihez azért össze kell egy picit szokni.
A pumpálás után rövid emelkedő, és a történet szinte észrevétlenül alakul át bringaparkos kanyargásba. A legjobb rész az, ahol az ideális íven van egy apró ugrató. Bátran menj rá, baromi jó (ha elrontod sincs nagy baj). Pláne, hogy egyik alkalommal itt csapott hátba két déhás srác. Nem, mondtam, ma nem; én most nem állok félre, de teszek róla hogy ne is kelljen.
Pár meredek kanyar, és vége. Most már tényleg. Innen egy enyhén lejtő erdészeti út visz a Bergstadl Alm felé.
A Hacklberg trail azonban elválaszthatatlan az utána következő Buchegg trailtől, ami egy szinte teljes egészében épített útvonal. Lágy bringapark fíling, olyan mint... na igen, egy kis laza beszélgetés utána...
 |
| Buchegg trail és a Schattberg Westgipfel a Zwölferkogelről |
 |
| Neko Mullaly tavalyi világbajnoki futama óta tudjuk: lejtőzéshez nem kell lánc |
 |
| Buchegg trail |
Zárásképp pedig le lehet mosni a szerszámot:
Megjegyzések
Megjegyzés küldése