Donauradweg, 3. rész: Dunkelsteinerwald variáció
Donauradweg. Ha hosszútávú bringázás, akkor egyszer előkerül. A bejárásra több módszer van, az egynapos végigjátszástól a több mint egyhetes virágszaglászásig. Nekem a kb 100-150 km-es etapokra bontás tetszik:
- Passau - Linz
- Linz - Melk
- Melk - Bécs
- Bécs - Pozsony
Kicsit úgy voltam ezzel, mint a Balaton-kerüléssel: értem hogy sokan csinálják, de minek? Aztán tavaly megtört a jég, megkerültem a pocsolyát; S a vírus miatt utazni nem nagyon lehet, idén belevágtam a Duna-projektbe. Persze nem egyszerre, mert tavasszal csak vonatra lehetett ülni, szállodába még nem. Ráadásul első körben szó sem volt az egészről...
Csupán kerestem egy meglehetősen lapos, hosszú etapot, amire a Melk-Bécs a maga épp száz kilométerével jó ötletnek tűnt. S mivel az elmúlt években a Melk-Krems szakaszt már párszor bejártam, csavartam egyet a dolgon: Wachauval átellenben a Dunkelsteinerwald kisebb - és kevéssé marketingelt - hegyei húzódnak. Nosza, nézzük meg!
Start Loosdorf településen, mivel az első látnivaló nagyjából ugyanannyira van mint Melkből, és úgy döntöttem, Melk és Loosdorf között úgy sincs semmi. Az út kellemesen húz felfelé Mauer bei Melkbe, ahol a falu fölötti templomban egy 1509-ben készített faragott fa oltárt csodálhat meg az arra fogékony érdeklődő.
Amennyiben ez sem izgat fel akkor azt hiszem rossz blogot olvasol, és el nem tudom képzelni miért bringázol...
Aki maradt, annak elmondom, hogy kicsivel tovább a dombtetőről egy szekérút visz le a patakhoz, melyen a "Római híd" ível át. A teljes igazság az, hogy az építmény csak római alapokon nyugszik, de ettől még aranyos teremtmény.
Hansling határában elbúcsúztam az Alpok látványától (nem volt nehéz, mert ha meg akarod nézni hátra kell fordulni, ami nem feltétlenül egészséges kerékpározás közben), és egy kellemes, kanyargós lejtővel értem Aggsbach eldugott kolostorához.
 |
| Hansling |
 |
| Wolfstein |
 |
| Aggsbach |
Aggsbachba a Dunaparton is el lehet jutni, ahonnan a falu fölötti Aggstein várához kapaszkodhatsz fel. Ezt pár éve megénekeltem az első Wachau-bejáráskor, szerintem érdemes behúzni.
Rövid pihenő után nekiláttam a második huplinak, fel Maria Langeggbe. Na, ez igen... Csodás, csendes szerpentin, majd a faluban egy jó kis emelkedő a templomig.
Innen a hegyek és erdők közül van némi kilátás délre, valamint északra a Jauerlingre, de azért ez egy eldugott hely. A falu után némi emelkedő még van, de aztán ragyogó erdei lejtők visznek Krems felé.
Amire vigyázni kell, hogy - legalábbis ottjártamkor - az út apró kavicsokkal van felszórva, némi izgalmat adva a kanyarvételekhez.
 |
| Oberbergen |
 |
| Unterbergen |
Kremsbe nem mentem át, maradtam a Duna jobb partján. Az óra pedig közölte: a következő emelkedő 60km múlva lesz... S tavasz lévén, kicsit fújt a szél. Igen, szembe...
 |
| Göttweig és a Krems-Sankt Pölten vicinális |
A Bécs-Tulln szakaszt korábban Monotóniának neveztem, most elárulom a Krems-Tulln szakasz sem jobb. Tekersz a gáton, balra víz, jobbra nádas.
 |
| Egy felettébb érdekes rész Krems és Tulln között |
Ez az a pont, ahol elmondom miért jó 100-150-es etapokra osztani a Donauradweg-et. Mert minden napra jutni fog látnivaló. Szpojler, de tudok még hasonló hatvan kilométert ahol nem sok minden történik a Duna mellett Ausztriában. Szerintem rohadt demoralizáló egy többnapos túrán, ha a napi 40-60 km pont ilyen nihilre jön ki... A hosszabb napi adag biztosítja a látnivalókat.
Tulln határában meglátogattam egy benzinkutat, ahol feltöltöttem magam vízzel és szendviccsel. Innen már csak át kell mászni a Bécsi Erdő északi lankáin, és otthon is vagyok.
Ja. Csak azt nem mondta senki, hogy Chorherrnben van egy hupli amire a környék legmeredekebb kaptatója visz fel. Sebaj, most már ezt is tudom. Passauerhoftól a jól ismert erdei suhanás Mauerbachba, és meg is van Bécs.
A Tulln - Bécs rész klasszikus változata, hogy a Dunaparton éred el Bécset. Hosszra teljesen mindegy, sőt ha a belváros a cél, a parton könnyebben eléred.
A következő részben: Linz-Melk...
Megjegyzések
Megjegyzés küldése