Ösvényvadászat szövegkiemelővel

Kedd. Kolléga asztalán levő banánfa leveleit már reggel menetrendszerűen simogatta a napfény, így kettőkor otthagytam a bulit. Észak felé vágtam volna át magam a hegyen a Dunához, majd a parton vissza. Gondoltam mit nekem hatvan-hetven kilométer meló után.

Vannak ezek az "év utolsó napos délutánjai", melyek heti rendszerességgel megjelennek. Semmi baj velük azon túl, hogy csapolják a munkával töltött órák számát. Ehh, majd ha esik bepótolom...  Mivel gőzöm sincs mi van a környéken, így összeköthetem a kellemest a hasznossal: alapozó hegymászások címén bejárom a Vínervaldot - egyelőre aszfalton (ez az idei hülyeségem: nem síkon kell edzeni, mert ugye olyan a hegyekben nincsen ).

Kihasználtam az év egyik utolsó napsütéses délutánját, és nekivágtam a Kahlenbergnek. A Grinzinger Strasse eleje elég forgalmas, de aztán elmaradoznak a házak, mint Budán az Eötvös utcában. Bár ez kicsit Tabánosabb környék, s kevésbé meredek.