A Felső Rizsvonat Útja
Kihasználtam az év egyik utolsó napsütéses délutánját, és nekivágtam a Kahlenbergnek. A Grinzinger Strasse eleje elég forgalmas, de aztán elmaradoznak a házak, mint Budán az Eötvös utcában. Bár ez kicsit Tabánosabb környék, s kevésbé meredek.
A Sandstrassén már csend van, csak egy autóból vigyorgott ki egy faszi, hogy én tényleg felfelé tekerek? Nem értem, valóban nem vészes az emelkedő. Azért a Cobenzlgasse végén beficcen egy kis macskaköves szerpentin, majd a Höhenstrasse kereszteződésében most balra csűrtem, hogy megcsodáljam a szokásos szőlőtőkék toronyházakkal látványt.
S mindjárt elémugrott egy kis utca, név szerint Oberer Reisenbahnweg, amin legurultam. S az alján gondoltam egyet, és visszamásztam. Jól esett. Maga az utcácska hasonlít Leányfalu vagy Sorrento hegyre felkúszó utcáihoz: meredek, szűk, kanyargós. Egyszóval lefelé ésszel mert nem látni be a kanyart és sem autónak, sem falnak csapódni nem jó.
A Sandstrassén már csend van, csak egy autóból vigyorgott ki egy faszi, hogy én tényleg felfelé tekerek? Nem értem, valóban nem vészes az emelkedő. Azért a Cobenzlgasse végén beficcen egy kis macskaköves szerpentin, majd a Höhenstrasse kereszteződésében most balra csűrtem, hogy megcsodáljam a szokásos szőlőtőkék toronyházakkal látványt.
S mindjárt elémugrott egy kis utca, név szerint Oberer Reisenbahnweg, amin legurultam. S az alján gondoltam egyet, és visszamásztam. Jól esett. Maga az utcácska hasonlít Leányfalu vagy Sorrento hegyre felkúszó utcáihoz: meredek, szűk, kanyargós. Egyszóval lefelé ésszel mert nem látni be a kanyart és sem autónak, sem falnak csapódni nem jó.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése