Itt a tavasz. Legalábbis mocskos nagy olvadás indult, kollégám olyan arccal dörzsölgette a kezeit örömében hogy szakadtam a röhögéstől. Szinte vitustáncot járt, hogy húz a francba a hó.
Ennek örömére, gondoltam megismétlem a pár héttel ezelőtti körömet - hátha stabil edzőkör válik belőle. Kicsit trükkös, mert az első 30km töklapos. Az ember kiteker a Dunaszigetre, az északi végén át a balpartra és
mintegy óra alatt Greifensteinben is van.
 |
| Kraftwerk Greifenstein |
A két héttel ezelőtti porhavas mínuszötös tortúrához képest idilli körülmények fogadtak, így az erőmű tetején átvezető út után vidáman tekerésztem St. Andrä Wörden felé.
 |
| Hoppáhoppá... Itt szeretik Ricsit. |
A városka után már kezd kicsit dombosodni a történet. No nem nagyon, csak amolyan Leányfalu - Szentendre jelleggel.
 |
| Tisztára mint a révtől Tahitótfaluba... |
Aztán Königstettenben az első lámpánál balra az út végre elindul felfelé. A masszív másfél órányi gépies tekerés után jól esik a változatosság. S az van bőven. A hegy felé vezető útról ragyogóan kivehetők az egyes szintek, s a kanyarok közti egyenesek kellően rövidek a sikerélmény érzetéhez. Ha azt nézzük, hogy ez a hegyoldal böszme nagy lapályra néz, akkor a felhasználói élmény is folyamatosan fokozódik.
A dolog annyiban trükkös, hogy nem látni be mennyi van még hátra,s ez nem szegi a jókedvet. Mintegy húsz perc alatt kényelmesen elérhető a Dopplerhütte, amely nem kevesebbet állít magáról, mint hogy a Bécsi Erdő legszebb részén van. Ezzel azért lehetne vitatkozni, de az biztos hogy nem is az utolsó.
 |
| A két kép között két hónap telt el. Lefagy a nyúl töke ebben a havas húsvétban... |
A házat elhagyva az erdő szélén nagy tábla figyelmeztet a lámpa bekapcsolására. Valóban jó ötlet, ezen a részen korábban sötétedik.
Nos, ez a következő rész a mókás. Mert ugye kezdtünk 30km gépies tekeréssel, amit majd három kilométeres 5%-al fejelünk meg. S ezek után hosszú, hullámzó erdei út következik, mely csendben emelkedik az Exelbergig.
Mentesítő járatként egy nagy téelágban el lehet menni Mauerbach felé.
 |
| Mauerbach, kolostor |
Scheiblingstein után, amikor már látszik a TV-torony, közel a vég. Itt el lehet fordulni a
Sophienalpe felé, vagy pedig az Exelbergstrasse szerpentinjén Neuwaldeggen át a városba.
Az utóbbit választottam. Dacára a rövidnadrágnak és az úton patak módjára csobogó olvadéknak - vagy talán épp ezért - széles mosolyt húzódott az arcomra. Mindez megfejelve a kristálytiszta levegőben csillogó esti várossal... Ez a "mindenki bekaphatja" érzés.
 |
Képzelődési feladat: ugyanez télen, este
|
 |
| Hátezmeg? Me' megérdemlem... |
S hogy legyen mihez viszonyítani, egy térkép:
Megjegyzések
Megjegyzés küldése