Yeeeeaaahh. Elbúcsúztattuk az évet, de olyan prostituált jó idő van, hogy Pierre nyihogott az előszobában. Szóval quick and dirty...
|
Wienflussradweg |
A Wienflußradwegen kifelé kerekezve még ködösek voltak az elképzeléseim, de ahogy a nap sugarai hátbaszúrtak, oszlott a bizonytalanság. Közben nagy küzdés zajlott a szembeszéllel - amiből Purkersdorf határában mocskosul elegem lett. Ráadásul az RLS bringabolt még zárva volt, így nem csekkoltattam a gépet. Na, majd a kör végén beugrom hozzájuk. Alakul a terv: a vége a boltnál lesz.
Át a patakon, tovább a hivatalos úton. Aztán át a vasút alatt a Wintergasséra. Na, ebből Karlgasse lesz, gondoltam, s valóban. Hagyjuk a síkot másra. Laposból csak az üveg jó...
Azt meg életemben nem gondoltam hogy alápóló-könnyű felső párosban fogok bringázni karácsonykor. De 10% az tíz százalék.
|
Karlgrabenstrasse |
S ha már fenn van az ember, le kell jönni. Már csak a termodinamika miatt is. Szóval kabát vissza és hajrá. A Mauerbach és Gablitz közti hegyhát arról is nevezetes, hogy az elmúlt években átfúrták, hogy a vonatok kétszázzal tudjanak menni. Ha annyit nem is, de negyedét-ötödét el lehet érni bringával is.
|
Purkersdorfer Forst |
Várakozásomtól eltérően az út szinte csontszáraz volt. S ha ez az általános felületi állapot, akkor a hegyeken kéne maradni. Így lecsorogtam Gablitzba, ahonnan hova is lehet menni? Na? Na? Naná hogy
Troppberg!
Az eleje aszfalt (Hauersteigstraße), de a temetőnél stílszerűen 13% (dögölj meg jelige), majd a pukli tetején kis ösvény jobbra, és az erdészetin előre.
S bár idén sokszor jártam erre, ilyen szépnek még nem láttam ezt az utat. Olyan ez mint amikor egy csaj normális ruhát talál magának. Jó amúgy is, de az optikai faktor... S nem vagyok irigy, megmutatom:
Aztán zárásképp egy kis emelkedő,
|
A csonktól balra jobban jársz... |
és miután eltakarítottam az útban levő fákat - hogy mennyi ideje van valakiknek ezeket véletlenül pont keresztbe rakni... Namindegy. Lényeg hogy fenn vagyok. S ha már idén egyszer sem másztam fel a toronyba, most megtettem. Pierre-el együtt, mivel bringakötözőt nem hoztam...
A torony 24 méterre magasodik a fák közül, így mikor felértem a hátizsákot ki kellett kötni a rácshoz, el ne vigye a szél amíg megpróbálok képet gyártani.
|
Kilátás az Ötscher felé a Troppberg tornyából |
Lefelé az első métereken újból hozzászoktam a lökhárítás tíz centinyi hiányának és
a címben említett dalocskát dudolászva pikkpakk leértem.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése