Kőmíves Kelemen - avagy válltorna
Ha az ember vállába bekerül néhány csavar, az nem fog olyan hamar helyrejönni.
S kicsit úgy érzem magam mint a címszereplő: "Amit raktak estig leomlott röggere". Torna meg fiziológus ide vagy oda, ez kérem szépen egy kicseszett lassú folyamat.
Szóval, a tíz évvel ezelőtti esettől eltérően most (május) professzionális tornáztatás megy. Ezt varratkiszedés után lehet elkezdeni. A buli egy felméréssel kezdődik: jobb kar nem megy vízszintesbe (pontos szögérték az orvosi kartonra került), valamint megkérdezték mi a cél. Mondom 100%, mint a másik kar.
Megjegyzés: a bejegyzés több hónap alatt, naplószerűen íródott.
Feladatok
Lazítás 1: előrehajolva, kezet lógat, majd előre-hátra lóbálni. Aztán oldalra, és körbe.
Lazítás 2: fal mellé állva, ujjakkal szép lassan felsétálni a falon. Ezt fallal szemben és oldalra.
Lazítás 3: a varrat nyomát masszírozni, hogy a vérkeringés elinduljon. Kifejezetten varratra való krém (péel Strataderm) használata meggyorsítja a folyamatot.
A fentiekkel a kezdeti szó szerint alig mozog állapottól az "egész jó"-ig haladtam (kb 4-5 nap alatt). Ehhez napi három edzés kellett. A második foglalkozáson nyakamba sóztak még néhány feladatot.
Lazítás 4: kar emelése előrefelé, ép kézzel segítve, valamint ugyanez hajlított karral.
A harmadik alkalommal már erőkifejtés is belépett:
Fekve nyújtott kéz felemelése, ép mellső lábbal segítve.
Fekve, alsó kar 90°, könyékkel finoman tolni a talajt.
Fekve, szivacslabda (mivel nincs, egy plüssállat) nyomkodása alkarral.
A gyakorlatok között vállkörzés.
Negyedik alkalommal nem kaptam új feladatot, de brutálisan kilazították a lapockámat...
Aztán egy hét szünet, ami a házi feladat gyakorlásával telik.
Két hét alatt a haladás
Az első kísérletkor 5-6 lóbálás ment, miközben azt hittem kiszakad a vállam. Ez két hét alatt sztenderd 50-60-ra ment fel, fájdalom nélkül. Kis bemelegítéssel függőlegesbe felmegy a kéz. Az öt-hatodik alkalom során előkerült a gumiszalag a terheléses munkához.
S én boldog levék vala csodás előrehaladtomat látván.
Bő egy hónap és az előirányzott 10 alkalom után
Nos feleim, itt derült ki, hogy azért nem tökéletes a rendszer. A fiziológusok - akikből annyi volt hogy szinte minden alkalommal máshoz kerültem - nem tudták eldönteni, hogy elértük-e a 100%-ot, de azért elzavartak a kórházba, mit mond az orvos. Ő meg azt monda, hogy ej de szépen összeforrt, egy év múlva találkozunk mert kellenek neki a csavarok. Ezt hallván a fiziológusok készre jelentettek, hurrá.
A fekete leves
A tornát folytattam, s júliusban Saalbach. A két hét alatt csodásan sikerült túlerőltetnem a kezem. Azt hittem néha hogy kiszakad a helyéről. Na mondom, ez nem tréfa, egy 100%-osra jelentett mancsnak nem kéne ilyesmit produkálni. Izomláz, enyhe fájdalom oké, de az hogy aludni se tudjak az már nem járja.
Ekkor raktam össze a képet, hogy nem biztos hogy a teljesen rendszertelen időpontokban és egymással nem kommunikáló orvosi alkalmazottak maximális hatékonysággal ügyködtek.
No such thing as free meal
Augusztus. Rajta hát, keressünk egy sportorvost, aki megérti milyen dolog sziklákon legurulni egy bringával. Hopp, meg is lett, ráadásul profi triatlonista: Sylvia Gehnböck (ez itt a reklám helye). Írtam egy mélt, részletezve a történetemet.
Az első alkalommal átbeszéltük hogy mit jelent a 100%, valamint hogy a kezem után mobilitásra és általános erőnlétre is beneveznék. Kiderült az nem gond ha edzés vagy bringázás után fáj a kezem. Keresztkérdés: tudok-e aludni a jobb oldalamon? Nem? Hmmm...
Majd felrakott a kínpadra és pár brutális mozdulattal kilazította a vállizmaimat (haverok kajánul somolyogtak mikor elmondtam hogy egy fiatal csaj a fiziológus, de megnyugtattam őket, hogy ez inkább ahhoz hasonlít mint mikor egy lánctalpas traktor elüt és még vissza is tolat). Az ellenőrző karemelések megmutatták hogy megvan a 100%, csak el van rejtve egy halom betokosodott izom alá, valamint a hiányzó illetve elsatnyult izomkötegek sem tudnak segíteni. Súlyok, gumiszalag? Felejtsem el. Első, hogy minden szépen mozogjon. Csak lazán.
Kis kitérő. Szóval olyan nincs hogy elmész Alan Harperhez (Charlie Sheen öccse, aki nem ismerné a sorozatot), ő kimasszíroz aztán minden fasza. Azazhogy de igen, csakhogy ha nincs korrekt házimunka a kezelések között, akkor legjobb esetben is stagnál a dolog. Valamint a házi feladat részletes elmagyarázása is benne van a pakliban. Szóval ha a fiziológusod nem ad házi feladatot (volt rá eset, nem is megyek többet oda), vagy nem javít ki amikor először csinálod, jobban jársz ha keresel egy másikat. Ragyogó példa a vállkörzés. A tízalkalmas brigád annyit mondott, hogy csináljam. Sylvia kisasszony pedig elmagyarázta hogy csak hátrafelé, nem mozog a fej, feljebb a fej, nagyot körözni, dolgoztatni az izmokat. “Ha nem érzed hogy dolgozol, akkor az csak gimnasztika, annak meg semmi értelme.” Bazeg, ebben a nőben egy Potrien őrmester bújt el... És minden alkalommal ellenőrzi a gyakorlatokat, és millimétereket képes korrigálni.
Lassan járj, tovább érsz - de nem árt ha a jó irányba
Az elmúlt hónapokban visszavettem a bringából, munkahelyi stresszből, a napokat egy negyedórás fejtől-talpig nyújtássorral kezdem (javaslom Tom Merrick jutyúker munkásságát), s bár fenntartom a trainingpeaks előfizetésemet, kurvára nem zavar hogy a mérőszámok alacsonyak. A januári szeánszon már 2x5kg-os terhelést kaptam a súlyzós fekvenyomáshoz, a bal kezemre jobban panaszkodtam mint a sérült jobbra, s első eset volt hogy nem kellett a vállizmaimat széttrancsírozni. S mikor egy mozdulatnál a derekamra panaszkodtam, azonnal kaptam a törzserősítő alapgyakorlatot.
Ezek mellett előszedtem egy régi “fuss 5 km-t kezdőknek” edzéssort (az elmúlt években sokat segített hogy 20 perces időket fussak 4km-en), valamint a protektorral felvértezve a közeli jégpályákat is meglátogatom. Azért még a pszihém helyrerakása egy jó kis feladat, de már tervezzük a petzeni kirándulást a haverokkal.
Azt hiszem már ép állapotodban érdemes keresned egy profi fiziológust, főleg ha a munkád számítógéphez és mítingekhez köt. Egy átlag városi ember nem gyalogol többet napi 10 percnél, azonban (már nem tudom hol olvastam), az embert arra tervezték, hogy kilométereket gyalogoljon hazáig döglött szarvassal a hátán. Az egyenletbe belecsaphatod, hogy talán az eredetileg max 40 évre tervezett csontjaidat, szöveteidet kétszer annyi ideig szeretnéd használni...
S kicsit úgy érzem magam mint a címszereplő: "Amit raktak estig leomlott röggere". Torna meg fiziológus ide vagy oda, ez kérem szépen egy kicseszett lassú folyamat.
Szóval, a tíz évvel ezelőtti esettől eltérően most (május) professzionális tornáztatás megy. Ezt varratkiszedés után lehet elkezdeni. A buli egy felméréssel kezdődik: jobb kar nem megy vízszintesbe (pontos szögérték az orvosi kartonra került), valamint megkérdezték mi a cél. Mondom 100%, mint a másik kar.
Megjegyzés: a bejegyzés több hónap alatt, naplószerűen íródott.
Feladatok
Lazítás 1: előrehajolva, kezet lógat, majd előre-hátra lóbálni. Aztán oldalra, és körbe.
Lazítás 2: fal mellé állva, ujjakkal szép lassan felsétálni a falon. Ezt fallal szemben és oldalra.
Lazítás 3: a varrat nyomát masszírozni, hogy a vérkeringés elinduljon. Kifejezetten varratra való krém (péel Strataderm) használata meggyorsítja a folyamatot.
A fentiekkel a kezdeti szó szerint alig mozog állapottól az "egész jó"-ig haladtam (kb 4-5 nap alatt). Ehhez napi három edzés kellett. A második foglalkozáson nyakamba sóztak még néhány feladatot.
Lazítás 4: kar emelése előrefelé, ép kézzel segítve, valamint ugyanez hajlított karral.
A harmadik alkalommal már erőkifejtés is belépett:
Fekve nyújtott kéz felemelése, ép mellső lábbal segítve.
Fekve, alsó kar 90°, könyékkel finoman tolni a talajt.
Fekve, szivacslabda (mivel nincs, egy plüssállat) nyomkodása alkarral.
A gyakorlatok között vállkörzés.
Negyedik alkalommal nem kaptam új feladatot, de brutálisan kilazították a lapockámat...
Aztán egy hét szünet, ami a házi feladat gyakorlásával telik.
Két hét alatt a haladás
Az első kísérletkor 5-6 lóbálás ment, miközben azt hittem kiszakad a vállam. Ez két hét alatt sztenderd 50-60-ra ment fel, fájdalom nélkül. Kis bemelegítéssel függőlegesbe felmegy a kéz. Az öt-hatodik alkalom során előkerült a gumiszalag a terheléses munkához.
S én boldog levék vala csodás előrehaladtomat látván.
Bő egy hónap és az előirányzott 10 alkalom után
Nos feleim, itt derült ki, hogy azért nem tökéletes a rendszer. A fiziológusok - akikből annyi volt hogy szinte minden alkalommal máshoz kerültem - nem tudták eldönteni, hogy elértük-e a 100%-ot, de azért elzavartak a kórházba, mit mond az orvos. Ő meg azt monda, hogy ej de szépen összeforrt, egy év múlva találkozunk mert kellenek neki a csavarok. Ezt hallván a fiziológusok készre jelentettek, hurrá.
A fekete leves
A tornát folytattam, s júliusban Saalbach. A két hét alatt csodásan sikerült túlerőltetnem a kezem. Azt hittem néha hogy kiszakad a helyéről. Na mondom, ez nem tréfa, egy 100%-osra jelentett mancsnak nem kéne ilyesmit produkálni. Izomláz, enyhe fájdalom oké, de az hogy aludni se tudjak az már nem járja.
Ekkor raktam össze a képet, hogy nem biztos hogy a teljesen rendszertelen időpontokban és egymással nem kommunikáló orvosi alkalmazottak maximális hatékonysággal ügyködtek.
No such thing as free meal
Augusztus. Rajta hát, keressünk egy sportorvost, aki megérti milyen dolog sziklákon legurulni egy bringával. Hopp, meg is lett, ráadásul profi triatlonista: Sylvia Gehnböck (ez itt a reklám helye). Írtam egy mélt, részletezve a történetemet.
Az első alkalommal átbeszéltük hogy mit jelent a 100%, valamint hogy a kezem után mobilitásra és általános erőnlétre is beneveznék. Kiderült az nem gond ha edzés vagy bringázás után fáj a kezem. Keresztkérdés: tudok-e aludni a jobb oldalamon? Nem? Hmmm...
Majd felrakott a kínpadra és pár brutális mozdulattal kilazította a vállizmaimat (haverok kajánul somolyogtak mikor elmondtam hogy egy fiatal csaj a fiziológus, de megnyugtattam őket, hogy ez inkább ahhoz hasonlít mint mikor egy lánctalpas traktor elüt és még vissza is tolat). Az ellenőrző karemelések megmutatták hogy megvan a 100%, csak el van rejtve egy halom betokosodott izom alá, valamint a hiányzó illetve elsatnyult izomkötegek sem tudnak segíteni. Súlyok, gumiszalag? Felejtsem el. Első, hogy minden szépen mozogjon. Csak lazán.
Kis kitérő. Szóval olyan nincs hogy elmész Alan Harperhez (Charlie Sheen öccse, aki nem ismerné a sorozatot), ő kimasszíroz aztán minden fasza. Azazhogy de igen, csakhogy ha nincs korrekt házimunka a kezelések között, akkor legjobb esetben is stagnál a dolog. Valamint a házi feladat részletes elmagyarázása is benne van a pakliban. Szóval ha a fiziológusod nem ad házi feladatot (volt rá eset, nem is megyek többet oda), vagy nem javít ki amikor először csinálod, jobban jársz ha keresel egy másikat. Ragyogó példa a vállkörzés. A tízalkalmas brigád annyit mondott, hogy csináljam. Sylvia kisasszony pedig elmagyarázta hogy csak hátrafelé, nem mozog a fej, feljebb a fej, nagyot körözni, dolgoztatni az izmokat. “Ha nem érzed hogy dolgozol, akkor az csak gimnasztika, annak meg semmi értelme.” Bazeg, ebben a nőben egy Potrien őrmester bújt el... És minden alkalommal ellenőrzi a gyakorlatokat, és millimétereket képes korrigálni.
Lassan járj, tovább érsz - de nem árt ha a jó irányba
Az elmúlt hónapokban visszavettem a bringából, munkahelyi stresszből, a napokat egy negyedórás fejtől-talpig nyújtássorral kezdem (javaslom Tom Merrick jutyúker munkásságát), s bár fenntartom a trainingpeaks előfizetésemet, kurvára nem zavar hogy a mérőszámok alacsonyak. A januári szeánszon már 2x5kg-os terhelést kaptam a súlyzós fekvenyomáshoz, a bal kezemre jobban panaszkodtam mint a sérült jobbra, s első eset volt hogy nem kellett a vállizmaimat széttrancsírozni. S mikor egy mozdulatnál a derekamra panaszkodtam, azonnal kaptam a törzserősítő alapgyakorlatot.
Ezek mellett előszedtem egy régi “fuss 5 km-t kezdőknek” edzéssort (az elmúlt években sokat segített hogy 20 perces időket fussak 4km-en), valamint a protektorral felvértezve a közeli jégpályákat is meglátogatom. Azért még a pszihém helyrerakása egy jó kis feladat, de már tervezzük a petzeni kirándulást a haverokkal.
Azt hiszem már ép állapotodban érdemes keresned egy profi fiziológust, főleg ha a munkád számítógéphez és mítingekhez köt. Egy átlag városi ember nem gyalogol többet napi 10 percnél, azonban (már nem tudom hol olvastam), az embert arra tervezték, hogy kilométereket gyalogoljon hazáig döglött szarvassal a hátán. Az egyenletbe belecsaphatod, hogy talán az eredetileg max 40 évre tervezett csontjaidat, szöveteidet kétszer annyi ideig szeretnéd használni...
Megjegyzések
Megjegyzés küldése