Budai sárga - Hárs-hegy

A Hárs-hegyet harmincvalahány éven keresztül méltatlanul mellőztem. Na jó, első úttörővasutas fellépésem az azonos nevű állomáson zajlott, de az most nem számít. Nomeg általános iskolai tanáraim javasoltak némi beutalót a közeli intézménybe, lévén kissé szertelen emberke voltam. No, ennyit az önéletrajzi ömlengésről, lássuk a medvét.


Dél felől
A turistajelzés Ságváriliget állomás (ifjabbaknak Szépjuhászné) híd felőli végén keresztezi a kisvasutat, majd allesgerade nekimegy a hegynek. Aki az első emelkedőtől megijed, az infarktust fog kapni a másodiktól: durva köves, és nagyon meredek. De arra van az ember lába hogy gyalogoljon.

Az emelkedő után széles út andalít az utolsó hupli előtt, aminek tetején jobbra ott a kilátó.

A kilátótól lefelé nagyon magas szintű bringakezelés kell, szóval nem szégyen a tolás - lefelé. A Bátori-barlangtól okés a dolog, majd az erdei meredek után napos, köves rázós rész jön.

Itt egy apró trükk: a Hárshegyi körút keresztezésekor érdemes elmenni rajta balra, és utána rögtön enyhén jobbra, a kispirossal párhuzamosan. A vasút alatt átbújva visszaér az út a sárgába. A sárga sávon maradva ésszel, mert a vasút keresztezése előtt jókora lépcső van.

A záró szakasz felfelé nagy kedvenc, lefelé a vízelvezető árkok, véletlenszerűen elhelyezett kövek adnak nyomolvasási feladatot. A Nagykovácsi út előtt sorompó, utána pedig gyorsasági szakasz Hűvösvölgyig. A néhai Balázs vendéglőhöz pedig a néhai villamosvégállomás lépcsőjén át jutunk.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Malom-völgy (Zebegény - Törökmező)

Fenyves-hegy (Sejce-Verőce)