Új bringa
Nem nem. Nem vettem új gépet magamnak, és a csajomat se cseréltem le. Azonban...
a gyerek kezdi kinőni a pár éve vett 16-os bringát. Még működik, száguldozik a béemixpályán mint az ördög,
de nála tényleg rizikó hogy becsapja a térdét a kormányba (azért nála, mert hallottam már hogy ilyen indokkal elleneztek rövid stucnit felnőtteknél). Szóval nekiláttunk nézelődni, miből lehet választani.
Első körben a net, mert ugye szezonvégi akciók és hasonlók, ráadásul egyszerűbb egy pohár kakaó mellett válogatni. Nos, kétféle van. Az egyik a teszkóbájk fölötti kategória, majd egy nagy lépcső, és máris 2-300 juróban gondolkodhat a kedves szülő. Bazzeg, annak idején a Demámat vettem ennyiért. Igaz, mit ugrálok, ezek a bringák pont olyan nehezek - benne van az anyag, tessék megfizetni.
Ha megvan az árkategória, akkor a felnőtt gépekhez hasonlóan nincs varázslás. Adott lóvéért adott szolgáltatás jár. Max a bugyi színén lehet változtatni... Jaj, elkalandoztam. Bicikli színén, na. Ez a feltételezés megerősödött amikor kitekertünk a bécsi bájksztórba, hogy egyáltalán megnézzük: jó-e a nagyobb bringa?
A kínálat: Ghost Powerkid, Scott Voltage, Kona Shred. Hálistennek a Kona nem tetszett a srácnak (nehéz lett volna lebeszélni róla, mert ő még nem érti azt az indokot hogy "fiam ez kibaszott drága és különben is mi a ráknak neked tárcsafék? Nem vagy te Jackson Goldstone."). De a lényeg: a Kona azért esett ki, mert konkrétan nem bírt ráülni. Pedig lejjebb volt a nyereg mint a másik kettőn. Azonban szélesebb volt. Hoppá... S itt esett le a tantusz, hogy bizony gyerekeknél nüansznyi különbségek számítanak.
Másnap besétáltunk egy nagy sportboltba. Nevesincs bringáktól a Focus - Scott vonalig jópár. Egy darabig próbálgattunk, majd kezdett szűkülni:
A Scott Voltage újból képbe került, de hiába adnak kulacsot hozzá, ha nem lehet kiszedni mert be van paszírozva a felsőcső alá.
A Focus passzolt, de azt a marketinges aki kormányszárat rakatott egy gyerekbringára azért el kéne küldeni egy munkavédelmi tanfolyamra. Ez az én aggodalmam volt, a srác egyszerűen közölte hogy nem fér el a keze, ez szar. Ráadásul ugyanolyan merevvillás gép díszelgett mellette feleannyi pénzért. Na, azt majdnem megvetette velem. De pont akkor hoztak ki még egy bringát.
Kicsit megfuttattam a gyerek alatt, majd finoman rávilágítottam: figyelj, ezen elöl is van váltó. Persze engem az árcédula is erősen befolyásolt. Kis hezitálás után be is toltuk a kasszához a gépet.
HT. Eléggé nevesincs (bár itt Bécsben elég sokat látok belőle - kollégák felvilágoítottak, osztrák cég), de a vázat valószínűleg ugyanaz a Giant gyártja mint a többit, az alkatrészek pedig mindegyik gépen ugyanazok. Pláne hogy - a "nagy nevekkel" ellentétben - durván "leakciózták" az árat. És ami előny a többihez:
- 2x-es első váltó
- csengő (komolyan, számít)
Pár óra múlva kézhez kaptuk a menetkész biciklit. Nos, itt azért egy apróság:
Miért gondolja bármelyik gyártó (összeszerelő), hogy a fékkart nem kell a várhatóan apró mancsokhoz igazítani? De sebaj, mert vittem pár imbuszkulcsot; s közben az is kiderült, hogy mind a fék, mind a fékkar fémből van. Hurrá!
Fel is avattuk egy 24km-es túrával. Ezalatt megtanulta kezelni a hátsó váltót, gond nélkül zúz le a járdaszegélyről, próbálgat kiállva tekerni, és a kontra után sem volt gond a szabadonfutóval - ellentétben az apjával, aki mintaszerűen csapódott a falnak annak idején.
Ez egy jó bringa. Mert van teleszkópja, két fék, első váltója is, és a kormányon hátsó váltókar ugyanazon az oldalon van mint a hátsó fék, meg első-hátsó fényvisszaverő, és csengő is, aminek a pöckét forgatni lehet hogy kényelmes legyen, és pont olyan színe van mint a cipőmnek, és és és...
Azóta csak az a baj, hogy a hétvégi szunyókálásnak korábban van vége, mert menni kell bringázni.
Utószó
Első nekifutásra gyerekbingáért ennyit kiadni luxusnak tűnik. De egyrészt a súlyt leszámítva ez már az a minőség amit felnőttként is el lehet fogadni, másrészt mennyibe kerül egy Rudiprocsekt vagy Ókli napszemüveg?
de nála tényleg rizikó hogy becsapja a térdét a kormányba (azért nála, mert hallottam már hogy ilyen indokkal elleneztek rövid stucnit felnőtteknél). Szóval nekiláttunk nézelődni, miből lehet választani.
Első körben a net, mert ugye szezonvégi akciók és hasonlók, ráadásul egyszerűbb egy pohár kakaó mellett válogatni. Nos, kétféle van. Az egyik a teszkóbájk fölötti kategória, majd egy nagy lépcső, és máris 2-300 juróban gondolkodhat a kedves szülő. Bazzeg, annak idején a Demámat vettem ennyiért. Igaz, mit ugrálok, ezek a bringák pont olyan nehezek - benne van az anyag, tessék megfizetni.
Ha megvan az árkategória, akkor a felnőtt gépekhez hasonlóan nincs varázslás. Adott lóvéért adott szolgáltatás jár. Max a bugyi színén lehet változtatni... Jaj, elkalandoztam. Bicikli színén, na. Ez a feltételezés megerősödött amikor kitekertünk a bécsi bájksztórba, hogy egyáltalán megnézzük: jó-e a nagyobb bringa?
A kínálat: Ghost Powerkid, Scott Voltage, Kona Shred. Hálistennek a Kona nem tetszett a srácnak (nehéz lett volna lebeszélni róla, mert ő még nem érti azt az indokot hogy "fiam ez kibaszott drága és különben is mi a ráknak neked tárcsafék? Nem vagy te Jackson Goldstone."). De a lényeg: a Kona azért esett ki, mert konkrétan nem bírt ráülni. Pedig lejjebb volt a nyereg mint a másik kettőn. Azonban szélesebb volt. Hoppá... S itt esett le a tantusz, hogy bizony gyerekeknél nüansznyi különbségek számítanak.
Másnap besétáltunk egy nagy sportboltba. Nevesincs bringáktól a Focus - Scott vonalig jópár. Egy darabig próbálgattunk, majd kezdett szűkülni:
A Scott Voltage újból képbe került, de hiába adnak kulacsot hozzá, ha nem lehet kiszedni mert be van paszírozva a felsőcső alá.
A Focus passzolt, de azt a marketinges aki kormányszárat rakatott egy gyerekbringára azért el kéne küldeni egy munkavédelmi tanfolyamra. Ez az én aggodalmam volt, a srác egyszerűen közölte hogy nem fér el a keze, ez szar. Ráadásul ugyanolyan merevvillás gép díszelgett mellette feleannyi pénzért. Na, azt majdnem megvetette velem. De pont akkor hoztak ki még egy bringát.
Kicsit megfuttattam a gyerek alatt, majd finoman rávilágítottam: figyelj, ezen elöl is van váltó. Persze engem az árcédula is erősen befolyásolt. Kis hezitálás után be is toltuk a kasszához a gépet.
HT. Eléggé nevesincs (bár itt Bécsben elég sokat látok belőle - kollégák felvilágoítottak, osztrák cég), de a vázat valószínűleg ugyanaz a Giant gyártja mint a többit, az alkatrészek pedig mindegyik gépen ugyanazok. Pláne hogy - a "nagy nevekkel" ellentétben - durván "leakciózták" az árat. És ami előny a többihez:
- 2x-es első váltó
- csengő (komolyan, számít)
Pár óra múlva kézhez kaptuk a menetkész biciklit. Nos, itt azért egy apróság:
Miért gondolja bármelyik gyártó (összeszerelő), hogy a fékkart nem kell a várhatóan apró mancsokhoz igazítani? De sebaj, mert vittem pár imbuszkulcsot; s közben az is kiderült, hogy mind a fék, mind a fékkar fémből van. Hurrá!
Fel is avattuk egy 24km-es túrával. Ezalatt megtanulta kezelni a hátsó váltót, gond nélkül zúz le a járdaszegélyről, próbálgat kiállva tekerni, és a kontra után sem volt gond a szabadonfutóval - ellentétben az apjával, aki mintaszerűen csapódott a falnak annak idején.
 |
| Az emelkedők néha még gondot okoznak... |
Azóta csak az a baj, hogy a hétvégi szunyókálásnak korábban van vége, mert menni kell bringázni.
 |
| Látkép a Hörndlwaldról |
Utószó
Első nekifutásra gyerekbingáért ennyit kiadni luxusnak tűnik. De egyrészt a súlyt leszámítva ez már az a minőség amit felnőttként is el lehet fogadni, másrészt mennyibe kerül egy Rudiprocsekt vagy Ókli napszemüveg?
Megjegyzések
Megjegyzés küldése