Dobogókő - Pilisszentkereszt
A tegnapi túrának ez volt az igazi célpontja. Mert az egy dolog, hogy hülyék vagyunk és nem aszfalton megyünk fel, hanem először a Nagy-Csikóvár melletti piros kereszten aztán a Hosszú-rét és Sikáros között mindenféle jelzetleneken szopatjuk magunkat, majd némi aszfaltozás után még egy kis mókuskerekezést is rendezünk.
Én még külön emeltem a dolgot azzal, hogy szombat este felpakoltam a nyári váltót (X9), s úgy gondoltam jó ötlet láncot is cserélni. Induláskor jó érzékkel fordultam vissza a leszedett láncért, amit a Lom-hegyi piros kereszt lejtője után visszacseréltem - mert ugye ami összekopott azt ne bolygassuk. És most rendelek egy új fogassort hátulra...
De így van ez jól, jobban esett a tea meg a félkilós almásrétes mintha... Így is csodánkra jártak az ótós kirándulók ("kissé" sarasak voltunk), de ami ez után jött...
Először is a Matyi-büfé mellett indul a kék sáv jelzés, amely a házakat hirtelen lépcsősorral hagyja el (mellette van ösvény, szóval hajrá). A piros és sárga sávoktól egy sáros jobbkanyarral búcsúzik és tempósan zuhan a Kanyargós-patak fahídjára, amely már a 180°-os balkanyarban van. Innen már látszik a gyönyör tárgya, melyet fotón is megmutatok:
Azért jajdejó volt. A rövid rázató a fenyves után kisimul, és gyors jobbkanyarral fordul a Zsivány-sziklák alá. A sziklák balra fenn lesznek, az útról nem látszanak. De érdemes megállni, megcsodálni őket.
Én még külön emeltem a dolgot azzal, hogy szombat este felpakoltam a nyári váltót (X9), s úgy gondoltam jó ötlet láncot is cserélni. Induláskor jó érzékkel fordultam vissza a leszedett láncért, amit a Lom-hegyi piros kereszt lejtője után visszacseréltem - mert ugye ami összekopott azt ne bolygassuk. És most rendelek egy új fogassort hátulra...
De így van ez jól, jobban esett a tea meg a félkilós almásrétes mintha... Így is csodánkra jártak az ótós kirándulók ("kissé" sarasak voltunk), de ami ez után jött...
[7km, lejtő, fél óra]
Először is a Matyi-büfé mellett indul a kék sáv jelzés, amely a házakat hirtelen lépcsősorral hagyja el (mellette van ösvény, szóval hajrá). A piros és sárga sávoktól egy sáros jobbkanyarral búcsúzik és tempósan zuhan a Kanyargós-patak fahídjára, amely már a 180°-os balkanyarban van. Innen már látszik a gyönyör tárgya, melyet fotón is megmutatok:
 |
| Kanyargós-patak-völgye |
(A fotók a múlt heti gyalogtúrán készültek)
Csábító, ugye? Közelről már nem annyira az, lévén hogy durván köves, ráadásul a víz patakot alkotva csurog le rajta:
 |
| Kanyargós-patak-völgye |
 |
| Zsivány-sziklák |
Innen balra tart a kék, amiről nemsokára jobbra ágazik a sárga kereszt jelzés. Eszement gyors, murvás út, az elmaradhatatlan csörgedező olvadékvízzel. Fékezni nem árt, mivel egy sorompó gondoskodik arról hogy ne robbanjunk ki a műútra.
A műút túlfelén immáron mészkövön folytatódik a móka, mivel egy nagy balkanyarral az út befordul a Pilis tömbje alá. Vízmosásos, nagyon köves enyhe lejtő, majd a Vaskapu-szikla alatt murvával javított szekérúttá változik. Egy alacsony hupliról pedig a Kevélyek is látszanak. Innen már hamar Pilisszentkeresztre lehet érni.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése