Megint Balaton, röviden (Fonyód - Balatonfenyves)

A múltkor részletezett okokból ismét Plattenzé. De, hogy ne legyen unalmas, Fonyódról a másik irányba indultam a meló utáni esti bohóckodásra. Az egész napos esik-nem esik kérdés indulás után pár perccel dőlt el: a vízből kisebb forgószél bújt ki, majd a partra érve arrább rakott bringástul. Kisvártatva nyakamba zúdúlt a lé is a felhőkből. Sebaj, vizesebb már nem leszek, tekertem tovább...

Szóval Fonyódtól "lefelé" már jópofa a dolog, a bringaút széles és szép kilátás van róla a túloldali hegyekre. De elfértem a főúton is - muszáj volt, mert Alsóbélatelep előtt az a vasúti ketrecben keringés az átjáróban nem volt felelős döntés az útvonal kijelölője részéről. Inkább a párszáz méterre levő sorompónál mentem át.

A vasúton átbucskázás után az errefelé szokásos vasút menti aszfalt kényelmes, de az eső miatt valahol Balatonfenyvesen túl visszafordultam. El is állt az eső, így még felkapaszkodtam a Sipos-hegyre megcsodálni a kilátást (mivel nem akartam terepezni, a kilátóig nem mentem fel), a Kripta-villát (mely az Örök Szerelem Otthona, így kissé nekrofil hangulatot áraszt), elolvastam a földrajzilag tökéletesen elhelyezett pozsonyi csatáról szóló emléktáblát, majd befejeztem a fagyoskodást.