Megint egy tekergő (Kóspallag-Nagybörzsöny)
A tervem a múltkor kihagyott Nagybörzsöny-Nagyirtáspuszta szakasz megtekintése volt kellemes alapozó tempóban. Jelentem, meglett, tessék csak olvasni:
Vácról Kismarosig semmi extra: Verőcéig bringaút és bringasáv, majd a korrekt haladás miatt érdemes a 12-es úton maradni.
A "Kóspallag arra" táblánál az út átbújik a vasút alatt, és hosszú kaptató jön a Törökmezői elágazásig. A kellemes emelkedőt irgalmatlan mennyiségű kátyú teszi változatossá. Persze jobb lenne nyugodtan bámulni a patakot...
Az elágazástól Kóspallag határáig gyorsasági szakasz van - tavasszal töménytelen mennyiségű passzírozott békával nehezítve.
Kóspallagon végig emelkedik, de sebaj, mert a focipálya körüli ív, vagy a faluban a "tekerj a templomig" érzés megéri.
A templom utáni kis lejtő csak mézesmadzag: 5-7% következik majd három kilométeren keresztül, cserébe csend van, nyugalom, szarvasok és hébe-hóba fahordó kamionok. Közben nagy fehér tacepaók hirdetik hogy mennyi táv van Nagyirtáspusztáig, hol annak idején Szent Orbán fogadott.
A fogadónak csúfolt wellnessközpont után jobbkanyar (merre másra, ugyebár), aztán töretlenül előre a legszélesebb úton. A bizalom meghálálja magát, az aszfalt nemsokára előtűnik az ipari mennyiségű sár és fűrészpor alól. Nagy lejtőzés során össze-vissza lehet kerülgetni a hegyeket, a kanyarokban pedig a felhordott mocskot.
Az útvonal egyik nagy kérdése, hogy egy kitűnő aszfaltút miért fullad sáros andezittömbökön pattogásba Nagybörzsönytől pár kilométerre. Amúgy jó móka annak aki szereti az ilyesmit (bevallom, perverz állat vagyok), a lejtőn pedig Old Schatterhandot is meg lehet szégyeníteni, mire a helyes nyomot megtalálja az ember.
Vácról Kismarosig semmi extra: Verőcéig bringaút és bringasáv, majd a korrekt haladás miatt érdemes a 12-es úton maradni.
A "Kóspallag arra" táblánál az út átbújik a vasút alatt, és hosszú kaptató jön a Törökmezői elágazásig. A kellemes emelkedőt irgalmatlan mennyiségű kátyú teszi változatossá. Persze jobb lenne nyugodtan bámulni a patakot...
Az elágazástól Kóspallag határáig gyorsasági szakasz van - tavasszal töménytelen mennyiségű passzírozott békával nehezítve.
Kóspallagon végig emelkedik, de sebaj, mert a focipálya körüli ív, vagy a faluban a "tekerj a templomig" érzés megéri.
A templom utáni kis lejtő csak mézesmadzag: 5-7% következik majd három kilométeren keresztül, cserébe csend van, nyugalom, szarvasok és hébe-hóba fahordó kamionok. Közben nagy fehér tacepaók hirdetik hogy mennyi táv van Nagyirtáspusztáig, hol annak idején Szent Orbán fogadott.
A fogadónak csúfolt wellnessközpont után jobbkanyar (merre másra, ugyebár), aztán töretlenül előre a legszélesebb úton. A bizalom meghálálja magát, az aszfalt nemsokára előtűnik az ipari mennyiségű sár és fűrészpor alól. Nagy lejtőzés során össze-vissza lehet kerülgetni a hegyeket, a kanyarokban pedig a felhordott mocskot.
Az útvonal egyik nagy kérdése, hogy egy kitűnő aszfaltút miért fullad sáros andezittömbökön pattogásba Nagybörzsönytől pár kilométerre. Amúgy jó móka annak aki szereti az ilyesmit (bevallom, perverz állat vagyok), a lejtőn pedig Old Schatterhandot is meg lehet szégyeníteni, mire a helyes nyomot megtalálja az ember.
 |
| Nagybörzsöny, Szt. István templom |
 |
| Kecske-hát-völgy |
Nagybörzsönybe a Templom térre ér a földút, ahonnan jobbra a központba, balra pedig Szob felé lehet jutni. Ez utóbbi esetben legalább egy kis lassítást érdemel az Árpád-kori templom. A falu utáni 10%-kal zuhanhatunk a főútra, ahol az elsőbbség megadása után kicsit hullámzóan lejtő út visz Szobra.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése