Ösvényvadászat szövegkiemelővel

A tegnapi túrának ez volt az igazi célpontja. Mert az egy dolog, hogy hülyék vagyunk és nem aszfalton megyünk fel, hanem először a Nagy-Csikóvár melletti piros kereszten aztán a Hosszú-rét és Sikáros között mindenféle jelzetleneken szopatjuk magunkat, majd némi aszfaltozás után még egy kis mókuskerekezés t is rendezünk. Én még külön emeltem a dolgot azzal, hogy szombat este felpakoltam a nyári váltót (X9), s úgy gondoltam jó ötlet láncot is cserélni. Induláskor jó érzékkel fordultam vissza a leszedett láncért, amit a Lom-hegyi piros kereszt lejtője után visszacseréltem - mert ugye ami összekopott azt ne bolygassuk. És most rendelek egy új fogassort hátulra... De így van ez jól, jobban esett a tea meg a félkilós almásrétes mintha... Így is csodánkra jártak az ótós kirándulók ("kissé" sarasak voltunk), de ami ez után jött...

Amióta az eszemet tudom (ez alatt értendő, hogy a Visegrádi-hegységben kószálok), a Sikáros és a Vörös-dagonya közti kék jelzés el van terelve. Olyannyira, hogy bár tavalyra ígérték hogy helyreáll a világ rendje, a jelek szerint ez nem biztos hogy megtörtént - legalábbis még nem ellenőriztem. Mindenestere az ügy folyományaképpen a Vörös-dagonya és Dobogókő közti szakasz a lassú feledés áldozata lesz - a jelzés még helyenként látható. Pedig nagyon kellemes, majd egy kilométernyi 8-10%-kal kezd (nem érezni annyinak), majd szép lankásan fut Dobogókőre (összesen három kilométer). Egynyomos, enyhén kanyargós, enyhén köves. A beszállás pedig a Fagyoskatona és a Király-kúti-nyereg közti erdészeti aszfalt legmagasabb pontján van.