Ösvényvadászat szövegkiemelővel

Sándor kommentelt , így tegnap kipróbáltam. De a Virágos-nyeregbe el kell jutni, így előtte megmásztam a Vadaskerti-hegy gerincét , és a klasszikus bringaúton tekerésztem a kiindulási pontba.

A kérés az parancs , szóval meggyaláztam a HHH tájbringa térképet: HHH singletrack Zöld sáv turistaút Glück Frigyes, Árpád-kilátó, Fenyőgyöngye, Virágos-nyereg

Mivel ma bejártam a teljes útvonalat, így egybegyűjtöm. Végül is 3 km és 250 méternyi zúzda megérdemli.

Még az alpinbike -os srácok mutatták ezt a kis ösvényt a Trek-túrán . Akkor csak annyi maradt meg, hogy fasza kis ösvény. Nadehogy ez igazából nem oly egyszerű történet az csak ma délután derült ki.

A rettenetes úvériadóról a sarki kifőzdében értesültem. Ettől függetlenül biciklizni kell, pláne hogy haverok is jönnek (arról ne is beszéljünk, hogy harmincöt fok azért nem a világ vége). Titánpálcás Pistinek akartam megmutatni a hármashatárhegyi egynyomosokat . Ehhez fel kell menni a tetőig, ami aszfalton, dögmelegben nem olyan vicces. Így a Doberdó-lépcső - Mátyáshegyi út - Szépvölgyi út nyomvonalon felszaladtunk a Fenyőgyöngyéig, ahol a társulat hölgytagja nyomására a legjobb útvonalat választottuk.

Lehet kört is kanyarítani belőle, de nekem hazafelé pont jó. Az ügymenet alapjai a haverokkal pár hete megtett túra , és az év elején kiötlött csalinkázás . De mivel edzés, így - akarva és akaratlanul - néhány csavar került a dologba.

A héten kicseréltettem a hátsó sort a gépen, ami új lánccal jár. Ennek közvetlen folyománya, hogy a négy éve szolgáló hajtómű középső tárcsája nem fogadta el az új láncot. Szerencsére a kicsi és a nagy igen, így nem sürgős a műtét. Ellenben sikerült utánajárni a faszacsávó fórumozók állításának, miszerint nem is kell kistányér, el lehet nagyon is menni mindenhol. Igaz. Csak ennek ára van...

TREK Fuel EX7

Szóval, Balázsék vendéglőjétől első körben a széles úton felmásztam a reptérre, onnan a Határ-nyeregbe. Itt rövid tájékozódási kavarás után meglett a zöld karika (kezd tetszeni ez a jelzés), ami jó köves durvuláson át vezet fel a Szépvölgyi út felső felén levő parkolókhoz (az emelkedő combos, az utólsó tíz métert felírtam magamnak a todó listára, S1). Ekkor jött a kockáztatás: négy óra, vonat ötkor, befér-e a HáHáHá?

Ma úgy sütött mintha muszáj lett volna. Kettőkor le is tettem a lantot, és nekiláttam egy laza tekergésnek. Mert a föld még fagyos, megúszom sár nélkül a terepet.

Mint amikor elkapod a csajodat sietős induláskor amikor már az ajtóban vagytok. Rövid, de őrült jó. És ez annyiból desőt, hogy ezt többször megismételheted...