Ösvényvadászat szövegkiemelővel

A Dunyha Maraton rávilágított pár problémára az edzéstervemben. Péel, hogy a hegymenetekben bőven van mit fejlődni, és az állóképességen is kéne csiszolni - tehát nem kéne megelégedni kétórás alapozásnak csúfolt lazsálásokkal. Mert szép dolog hogy síkon kerekezek huszonöttel, ez éheskevés egy óra hajtás után egy combosabb emelkedőre. Szóval visszakerült a kettőhármas szpídking, és vasárnap hajnalban nekivágtam a nyugis terepezésnek.

Táv:  7,6km Idő: 1 óra Szint: ~250m Nehézség: emelkedő, odafigyelős lejtő A dolog úgy történt, hogy ma gyalogos túrát vezettem egy kisebb társaságnak, és nem akartam őket a Társa-mezőn megsütni, így alternatív útvonalként eszembe jutott a Nagy-Kő-hegy és a Les-völgy. Ezért előzőleg bejártam a tervezett ösvényeket, ne szaladjak bele nagy buktába. S mivel az eleje egybevág a BEAC maxi elejével, így hát következzék az első szakasz a kék sávon...

Tegnap ebéd utáni hirtelen felindulásból elkövetett kerékpározás záró momentumaként vetődtem Szokolya fölé.

Táv: ~8,3 km Idő: 3/4 óra Nehézség: kibírható Szint: 261m ( turistautak.hu ) Ma megkezdtem a BEAC Maxi útvonalának bejárását. Az Irma-forrástól széles út indul kék négyzet fedőnév alatt, majd hamar sima kék be vált. Tehát én nem északnyugatra indultam a kék jelzésen, hanem a rövidebb és kevesebb szintet tartalmazó útvonalat választottam. A széles utat jelenleg ocsmány dagonya takarja, de jobbra ott a száraz út. A Bika-réten jól kivehető a balos elágazás a kék kereszt tel. Egy komolyabb kaptató lesz, a tetőn a vadkerítésnél egyenesen tessék menni (balra zsákutca). Jó kis lejtőzés után keresztezzük a vasutat, majd a rét túlfelén tovább egyenesen (nem balra a szélesen, ahogy én tettem - az se rossz, csak egy felesleges emelkedő és kerülő). A szakasz vége a sorompónál van, ahol balra haladunk a sínek mellett a forrásig.

Táv: ~4,5 km Idő: fél óra Nehézség: nem nehéz Szokolya központjából a főútról Királyréttel ellenkező irányba fordulunk le, rövid mászás és lejtőzés után érünk a MÁV állomás közelébe. A kis híd után az útról jobbra a kerítés mellett találjuk a piros jelzést. Némi csalános, patakon átevickélés és vasútmászás után már csak egy dolgunk van: élvezni a kellemesen lejtő, tempós ösvényt. Az élvezetet a "kidőlt" fák némileg csökkentik, időnként keményen megakasztják a ritmust, de ettől függetlenül nagyon szép útvonal. Frissítés 2011.07. - Az állomáson a vágányok mellett indulva megspórólható a patakban bóklászás. A kidőlt fák száma nőtt, bár jónéhányat le lehet küzdeni nyeregből. Ami viccesebb az az alsó rész a patakparton, mert a szűk ösvényt nyáridőn embermagasságú csalán és egyéb gyomok növik be. Megoldás: elhinni hogy a kerekek alatt kitűnő az út és menni rendületlenül. :)