Ösvényvadászat szövegkiemelővel

Kezembe akadt egy jó könyv , amiben töviről hegyire le vagyon írva mit miért csináljon az ember edzés jelleggel ha ilyesmire adja a fejét. Szépen fel is osztottam magamat pulzuszónákra meg edzéstervre (én is vénségemre hülyülök meg).

Táv: 3km Szint: -170m Idő: 10 perc Csemege. Egyelőre lefelé, mert nem vagyok még terminátor... Szóval start a Törökmező -- Köves-mező egyik kanyarjában levő parkoló, ahova piroson, meg értelemszerűen műúton is el lehet jutni. A betonplacc mélyén indul a mókázás. Nyerget tessék letolni és rajta - csak óvatosan. Meredek, szűk, egyszóval élmény. Lesz jobbkanyar, ahonnan már széles az út, nomeg meg lehet tekinteni a Dunakanyart, ami szép. A murváson lehet csapatni, bár a kanyarokba érdemes benézni mindenféle várható ótóforgalom miatt.

Táv: 32,9km Szint: 700m Idő: 3 óra Az évadnyitó Buddha Maratonra készülvén tekeregtem egyet. Került bele új út is, szóval bővül a blog... Az első szakasz az őszre tervezett TransBörzsöny túránk markáns része lett volna, ha nem töröm szanaszét magam a váci szállítószalag mellett. 

Táv: ~4 km Idő: fél óra Nehézség: S2+ Na, ez csemege. Az Ürmös-réti adótoronytól indul a móka, mely jó kis lejtőt ígér. A sárga jelzésekig így is van, ezután a kéken balra nagyjából szintben haladunk egy gyalog kitűnően járható egynyomoson. Kerékpárral mókásabb a dolog, sokszor egyszerűbb vállra venni a gépet, mint kilátástalanul rollerezni. De felkészült bringásoknak valószínűleg a "technikás" kategóriába tartozik. Párszáz méter után durva köves lejtőbe fordulunk, majd a völgyben széles lankáson kiélhetjük lejtőzési kedvünket. ! 2010.10. - Az alsó rész tartalmaz köves szakaszokat, amennyiben a hosszanti árkoknak a jobb oldali peremén haladunk. Nomeg a szokásos kidőlt fák...

Táv: ~4 km Idő: negyed ó ra Nehézség: lejtő, helyenként durva Ha valaki kíváncsi, hogy milyen egy alapszintű downhill pálya, az vegye le a kezét a fékről, és vágjon neki. Az emberiség maradék 99,99%-a inkább óvatosan haladjon, sőt a fehér huplinál javasolt leszállni a gépről - mielőtt még muszáj lesz. Igazából a hupli megkerülése után a jobb oldala felé óvakodva egész tűrhető az ösvény, korábban a bal oldal  fölötti ösvényen jártam. Mindegy, az eső faszán kimossa, szóval oda kell figyelni. A házaknál pedig a helyiek rendszeresen töltögetik tégla és egyéb darabkákkal, szóval mind esztétikailag, mind bringakezelésileg egy élmény. Öröm amikor a macskakőre ér az ember. Tehát ez hivatalos jelölt bringaút. Valószínűleg azért, mert nincs más lehetőség Nagymarosra lejutni (bár avus a blogjában ír valami jelzetlent, amit nemsokára kipuhatolok -- valószínűleg a parkolóból induló ösvényről van szó; gyalogos túráim egyikéről rémlik valami) .