Ösvényvadászat szövegkiemelővel

Ha már Dunyha Maraton, pár napot eltöltöttünk Hungarisztánban. Péntek reggel betoltam a váci bringaszervizbe Pierre-t hogy lökjenek pár mm-t a küllőkön, kicsit beszélgettünk, majd mivel a család strandolt, a Naszálynak fordítottam a gépet.

Kezd elegem lenni a magányos tekerésekből, így pünkösdhétfő tiszteletére haverokat is hívtam. Tekintettel arra hogy mások talán nem olyan betegek mint én, három alternatíva volt: Csóványos, Nagy-Hideg-Hegy, vagy kisinóci betonozás. Végül a középső lett.

“Egy koncerten rengeteg minden balul sülhet el, de ha van egy jó kis műsorod, kiváló a hangzás, veled érez a közönség, jól érzed magad, még a körmöd is éppen formára van vágva, szóval, amikor minden klappol, és jobban játszol, mint korábban bármikor… na annál nincs jobb dolog a világon.” (John Renbourn)

Poszttúltengés van; ma néhány olyan helyen jártam ahol ezelőtt nem, vagy csak gyalog. De ez utóbbi irreleváns a blog szempontjából. A címhez pediglen Travis Tritt . A történet ott kezdődik, hogy a múltkori besötétedett túrát akartam megnézni nappal. S mivel kétszer ugyanazt nem csinálom, mert fő a változatosság, gondoltam hogy a Foltán-kereszt - Csóványos - P3 - Rakodó körből közelítem meg a kérdést. S nem én lennék, ha ez nem változott volna menet közben... De az eleje stimmelt: Kismarosról elaszfaltoztam Királyrétig, onnan fel a Szén-patak-völgye fölé, majd a kék négyezeten vagy a mellette levő erdészeti úton terveztem a Foltán-keresztre a támadást. A kidőlt fák miatt az utóbbira esett a választás. A poént lelőve a túra további részei: Erdészeti út a Foltán-kereszthez Foltán-kereszt - Árva-kúti-rét (K) Árva-kúti-rét - Szabó-kövek (Px) Szabó-kövek - Égés-tető (K,P,Px) Égés-bérc (Po) Suta-berki-nyiladék - Bajdázó-tó - Királyrét (Ko, K4) A fotók remélem sikerültek, archaikus...

Ez az út a Királyrétről kanyargó erdészeti utat köti össze a Foltán-keresztre igyekvő kék jelzéssel. Az indulás a dózerút nagy jobbos kanyarja előtt van, visszafelé. Ha látod a kék négyezetet (amellyel egyébként párhuzamos), akkor már túlmentél. Ragyogó alternatíva azoknak, akik - mint én - nem bírnak a Saj-kúti emelkedővel.

A Px sífutóút megérdemel egy külön misét, most egy kis részlete következik. Technikás, kicsit emelkedő finom hullámvasút, ráadásul szűk singletrack (szivem csücske az ilyesmi). Pár kavics meg keresztbe dőlt (rakott) fa van nehezítésképpen, de végig tekerhető. S1

(Égés-tető - Kálmán-kaszáló, Px, Po) Az Égés-tetőn leeresztettem a nyerget, majd nekivágtam a meredeknek. Az indulás nem kerülne be egy bringásfilmbe sem, de nekem megfelelt. Aztán kis emelkedők után (a bérc kis kúpja picit szivatós) életemben először beültem a nyereg mögé. Korábban Titánpálcás Pistivel megegyeztünk, hogy ez nem lehet valami jó dolog, mert talán az egyetlen pozíció a bringán, amikor valóban impotenssé teheti magát az ember. Ez ellen folyamatosan mantráztam: "Vedd le a kezed az első fékről. Vedd le a kezed az első..." Az eredmény: extra biztonságos lemenet, s ha a hátsó fékem nem lett volna kopott, akkor jobban is eleresztettem volna a dolgot. Bónusz: felfedeztem néhány új izomcsoportot a lábamban és a karomon. A folytatás csak lefelé a Suta-berki-nyiladékba.

A térképbuzulás jegyében beszereztem egyet a fent nevezett jószágból. Az összevetés a Cartographia  hasonló művével elkerülhetetlen - annak ellenére, hogy annak is megvannak a maga hibái.  A poszt folyamatosan bővül (és ez nem rosszindulat, hanem ténymegállapítás).

Ma sikerült kiszabadulni a négy fal közül. Kismarosig vonatoztam, s egész odáig Kisinóc és a mögöttes részek voltak a cél, de a kisvasútnál inkább a Nagy-Hideg-Hegyet választottam. Majd Királyréten újra módosítottam: a térkép jó minőségű dózerutat jelöl a Spartacus-háztól Magas-Taxra. Onnan pedig még sötétben is visszajutok Királyrétre az ismert úton ...

A Szárazfák elérése után balra kanyarván (illetve nyugatra) széles, már-már hullámvasút jellegű út visz a kóspallagi műút aszfaltjáig. Ahol elkezd nagyon lejteni ott minden csábítás ellenére igenis tessék fékezni, mert közel az aszfalt, amire nem egészséges meglepetésszerűen kirobbanni. A műút túloldalán folytatódik az ösvény, majd a Törökmezőre vezető aszfalt mellett éri el az erdőt, ahol az úttal párhuzamosan halad (a hivatalos zöld ezt az aszfaltot is keresztezi). Az erdőhatárnál jobbra elvileg le lehet zúzni a Mosom-patak völgyébe, ami emlékeim szerint csodás, csak két éve nem találom meg az ösvényt. De kitartás. Addig is marad a Hatló-patak-völgye , a piros jelzés vagy a műút a Köves-mezőre ... Frissítés (2010. augusztus 11.) -- tegnap a műútról benéztem, s az első szakaszt záró lejtőt csúnyán kimosta a víz, szóval az ésszel haladás még indokoltabb.

A dolog szokványos kétórás aszfaltos körnek ígérkezett, de a Mosom-patak völgyében kanyargó műút (ez vezet Kóspallagra a Dunapartról) nagy kanyarjában elcsábultam. Bevetettem magam az erdőbe, lesz ami lesz.

Az NHH-Classic durvított változata. Eleje-vége ugyanaz, de közte...

A jövő heti Dunyha Maraton jegyében ma toltam egy NHH Classic ot. Az előző napok esőinek köszönhetően már-már giccsbe hajlott a díszlet: a dózerút széle töméntelen virágtól kéklett, a taxi rét pedig sárgállik a kutyatejtől. Már felfelé megjegyeztem magamnak a dózerutat levágó kis ösvényeket, de a terv a Grófi-út és a piros volt a lefelére. De én tervezek, a fák pedig érdekes módon mindig a turistautak elején pontosan derékszögben dőlnek az ösvényekre... Mivel nem sok időm volt, így nem álltam neki kommandózni, visszamentem a dózerútra. Aztán a taxi rét alatt balra bevágódtam a kék keresztre...

Táv:  7,6km Idő: 1 óra Szint: ~250m Nehézség: emelkedő, odafigyelős lejtő A dolog úgy történt, hogy ma gyalogos túrát vezettem egy kisebb társaságnak, és nem akartam őket a Társa-mezőn megsütni, így alternatív útvonalként eszembe jutott a Nagy-Kő-hegy és a Les-völgy. Ezért előzőleg bejártam a tervezett ösvényeket, ne szaladjak bele nagy buktába. S mivel az eleje egybevág a BEAC maxi elejével, így hát következzék az első szakasz a kék sávon...

Táv: 9,4km Szint: 200m Idő: fél óra

Táv: 32,9km Szint: 700m Idő: 3 óra Az évadnyitó Buddha Maratonra készülvén tekeregtem egyet. Került bele új út is, szóval bővül a blog... Az első szakasz az őszre tervezett TransBörzsöny túránk markáns része lett volna, ha nem töröm szanaszét magam a váci szállítószalag mellett. 

Táv: 3 km Idő: fél óra Nehézség: nem nehéz A Mikulás-túra másik eredménye. Törökmezőről a kék és a piros együtt indul, majd kb. 1 km után a murvás úton éles jobbra csűréssel fordul el a piros jelzés. Átvág a műúton, majd annak bal oldalán az erdőben halad. A záró szakasz pedig a műúton megy. Eső után finoman szólva taknyos, a sáros levelek percenként tömték el a kerék és a villa közti helyet. Mindent összevéve száraz időben egy élmény, de azt a két rövid emelkedőt most is ki lehetett bírni.

Táv: 3 km Idő: Nehézség: nem nehéz Szóval kigyógyultam a törésből, így tegnap Mikulástúrát rendeztem. A napsütésre való tekintettel egy Som-dűlő és Kóspallag-Nagymaros kék volt a terv, de ugye én tervezek, aztán... A Nosztrát Kóspallaggal összekötő műút Csurgópusztánál tesz egy balos derékszöget (Nosztráról nézve). Itt egyenest bevetettem magam a földútra, amelyből kapásból kettő is indul egymással párhuzamosan. Mivel a bal oldali csalinkázik a mezőn, így gondoltam a jobb oldali visz egyenest a kék jelzésre. Ez nem igaz, mivel ez az út a környékbeli magasleseket köti össze. Kellemes lejtővel értem le a Szilfa-forráshoz, ahonnan érzésre haladtam nagyjából egyenesen. A forrásból induló patak végül Törökmező alatt éri el a volt vízimalmot, a jobb partján pedig kellemes út vezet. A navigáció érdekessége, hogy a Cartographia 5-ös sz. térképe (amelyiken a Szt. Mihály hegy van) jelzi a villanypásztorral elkerített részeket (amely mentén az út vezet), de a forrástól semmit nem jelez (sebaj, e...

Tegnap ebéd utáni hirtelen felindulásból elkövetett kerékpározás záró momentumaként vetődtem Szokolya fölé.

Táv: ~8 km ( bikemap.net ) Idő: 1 óra Nehézség: két komoly emelkedő van benne A zebegényi vasútállomás mögötti térről indul egy meredek utca felfelé. Jó meredek, de leküzdésével a szakasz egyik durva része ki is van pipálva. A rádiótoronynál balra, majd jobbra kell kanyarodni, és máris megvan a panoráma Szob felé. A fennsíkon jól követhető a szekérút, amely a Som-dűlőig kellemesen ereszkedik. A tanyát balról kerülve egy T-elágazás okoz némi fejtörést. Első ottjártamkor a balról hallatszó erős kutyaugatás hamar eldöntötte az útirányt: jobbra. Párszáz méter után az út enyhe bal kanyarral kimosott sziklákon keresztül halad lefelé az erdőben, majd éles S-kanyar következik. Szóval ésszel tessék, nagyot lehet esni. És hopp, máris megvan a bőszobi út . Mintegy fél kilométer után jobbra csábító kétnyomos támadja meg a domboldalt. Érdemes nekimenni. Mintegy 1 km-nyi emelkedő, balra káposzta, jobbra búza. Nyári délutánokon a mellékelt fotón látható vizuális doppinggal. Az emelkedő vé...