Ösvényvadászat szövegkiemelővel

A Dunyha Maraton rávilágított pár problémára az edzéstervemben. Péel, hogy a hegymenetekben bőven van mit fejlődni, és az állóképességen is kéne csiszolni - tehát nem kéne megelégedni kétórás alapozásnak csúfolt lazsálásokkal. Mert szép dolog hogy síkon kerekezek huszonöttel, ez éheskevés egy óra hajtás után egy combosabb emelkedőre. Szóval visszakerült a kettőhármas szpídking, és vasárnap hajnalban nekivágtam a nyugis terepezésnek.

Kezd elegem lenni a magányos tekerésekből, így pünkösdhétfő tiszteletére haverokat is hívtam. Tekintettel arra hogy mások talán nem olyan betegek mint én, három alternatíva volt: Csóványos, Nagy-Hideg-Hegy, vagy kisinóci betonozás. Végül a középső lett.

Úgy fest ez egy olyan hét volt, amikor az elsődleges férfiúi nemi jelleg rossz végén álltam. Szerdán a napsütés , tegnap meg a Szárazfák rétje volt apuci a papásmamás játékban.

Táv: 32,9km Szint: 700m Idő: 3 óra Az évadnyitó Buddha Maratonra készülvén tekeregtem egyet. Került bele új út is, szóval bővül a blog... Az első szakasz az őszre tervezett TransBörzsöny túránk markáns része lett volna, ha nem töröm szanaszét magam a váci szállítószalag mellett. 

Tegnap ebéd utáni hirtelen felindulásból elkövetett kerékpározás záró momentumaként vetődtem Szokolya fölé.

Táv: ~4,5 km Idő: fél óra Nehézség: nem nehéz Szokolya központjából a főútról Királyréttel ellenkező irányba fordulunk le, rövid mászás és lejtőzés után érünk a MÁV állomás közelébe. A kis híd után az útról jobbra a kerítés mellett találjuk a piros jelzést. Némi csalános, patakon átevickélés és vasútmászás után már csak egy dolgunk van: élvezni a kellemesen lejtő, tempós ösvényt. Az élvezetet a "kidőlt" fák némileg csökkentik, időnként keményen megakasztják a ritmust, de ettől függetlenül nagyon szép útvonal. Frissítés 2011.07. - Az állomáson a vágányok mellett indulva megspórólható a patakban bóklászás. A kidőlt fák száma nőtt, bár jónéhányat le lehet küzdeni nyeregből. Ami viccesebb az az alsó rész a patakparton, mert a szűk ösvényt nyáridőn embermagasságú csalán és egyéb gyomok növik be. Megoldás: elhinni hogy a kerekek alatt kitűnő az út és menni rendületlenül. :)

Táv: ~5 km Idő: háromnegyed óra Nehézség: kicsit trükkös A kisvasút megállójából indul a kék kereszt , ami Kóspallagra visz át. A sínek mellett jó tempóban lehet haladni, majd mintegy 1 km után balra a mező szélén nem túl kényelmes füves út visz fel az erdőhöz (a mezőn korábban is van balra keréknyom, azokon sréhen is fel lehet jutni). Az erdőbe érve az eddigi irányt tartva halad a jelzés (tehát ne jobbra tartsunk, hanem kicsit balra felfelé). Hosszú kaptató után tisztás, majd még egy kis kaptató, és már fordíthatjuk lefelé a bringa orrát. A lefelé tartó széles ösvény meredek, köves, éles kanyarokkal teletűzdelt, érdemes a nyerget letolni, és ésszel menni lefelé. Kóspallagra egy kis híd utáni párméteres aszfaltos mászást követően érkezünk.