Ösvényvadászat szövegkiemelővel

  "Önélzet, bátolság, vagy inkább melészség" (P. Pilatus) Az említett kvalitások zubogtak bennünk a sikeres jánoshegyi körök után, szóval ide nekünk az oroszlánt! Személy szerint jobban szeretem a természetes ösvényeket mint egy bringapark kiépített íveit, de Semmeringben lehet bízni. A Monster-roller pályán kívül - ami tulajdonképpen az erdészeti út -, itt nincs semmi finomkodás. A könnyebb pályák is igénylik az alapvető bringakezelési technikákat, s a folyamatos karbantartásnak köszönhetően akár pár hét különbséggel is változhatnak a pályaelemek. Igen, a Fast & Tricky felső nyílt ösvényére és a második felébe ősszel bekerült meredek táblákra gondolok. Szóval, ne kezeljük rutinból a helyet. A parkot két részre osztanám, mint felső és alsó. Ezek középpontjában van egy széles híd, amin - illetve alatta - elhalad minden út a Downhill kivételével, de azt egyelőre meghagyjuk másnak. Family/Monster roller track . Meleg nyári reggelen okés, amúgy a szar is belefagy az emberbe ...

  Szögezzük le az elején, nálam nincs bringás szezon. De a bringaparkokban van. Idén a hosszú aszfaltozások mellett előkerültek a térdvédők és egyéb védőalkalmatosságok. A nyár végi jánoshegyi dolomiton történt tesztkörök meggyőztek: a gyerek szeret lejtőzni, van elég esze hogy ne csináljon nagy marhaságot - mehetünk nagyobb hegyekre is. Az időjárás előrejelzés biztatóan hangzott, így péntek délután vonatra pakoltuk a bringákat, s hosszas zötyögés után értünk Zell am See-be. Szerencsére találtunk egy nagyméretű taxit, ezzel "nagy bánatunkra" elmaradt 20km-nyi tekergés a csurom sötétben Hinterglemmig. Ismét alapvetés: Nyáron azért jó bringázni, mert jó idő van. Ősszel meg azért, mert jó az idő és kibaszott szép. Rizikófaktor van, hiszen ősszel az iskola miatt csak a hétvége jöhet szóba, s a fenti képen látható hóhatár is lehet jóval alacsonyabban: helyi informátorunk szerint, tavaly októberben havas volt minden. Szakítva a korábbi nyaralásokkor követett stratégiával, most ne...

  Dunasziget - Dunapart Greifensteinig - Sankt Andrea Wörden - Unterkirchbach - Mauerbach. Egy kellemes útvonal munka utánra némi naplementével, csak hogy giccses legyen...  

Szereztünk idegenvezetőket, és bejártuk a Jánoshegy ösvényeit, valamint tekeregtünk egy jót a Normafa mögött. Többet nem tudok mondani, mert dacára annak hogy Budapesten nőttem fel, fingom nincs hogy pontosan merre voltunk. Az tuti, hogy a Széher út a Hárshegyre brutálmeredek... Mindenesetre, Sztív, köszi a túrát!    

  Idén kicsit kijjebb másztam a munkából (csak hogy némi pozitívumot találjunk a járványban - de amúgy is: nem kell megszakadni ha nem muszáj) és sor került pár nagyobb országúti túrára. Sajnos a most bemutatásra kerülő út technikai okok miatt egy darabig az utolsó is, mivel szerencsésen meghajtottam a Trek Domane felsőcsövét - így szegénykét nyugdíjazni kell: ellesz a garázsban a görgőre szerelve, téli edzésekre. Mivel az idén semmilyen versenyre nem készültem, újra a világlátás került előtérbe a túrák tervezésekor. Tehát legyen 120km felett (a nyári kétszázas menetek eltolták az ingerküszöböt), és legyen látnivaló. A második kitételnek Wachau tökéletesen megfelel, de az első kitételt nehéz megoldani ott anélkül, hogy az ember ne gólyafosnak érezze magát a levegőben. Megvallom, a körtúrák helyett jobban szeretem ha valahonnan valahova megyek. Ja... és az se baj, ha a kezdő- és végpont Bécsből vonattal pikpakk elérhető. Bécs és Retz között óránként van járat, s a távot könnyed másf...

Nos, jó munkához idő kell, lassúhoz meg még több... de elkészült az év elején belengetett videó a Tremalzo túráról. Az álmoskönyvek szerint az útvonal túlzsúfolt. Tipp: "rossz" időben és focivébé nyolcaddöntő idején kell menni... és most katt...

Március utolsó előtti hétvégéjén reggel mire felkerekeztem a Sophienalpéhoz, kikristályosodott a terv: le Weidlingbachba, egy kör az épített pályákon, s tizenegyre haza is érek hogy kinyújtsam a pizzatésztát ebédre.

Nem mondom hogy fenntartások nélkül zötykölődtem az autó hátsó ülésén a szlovén határ felé: a móka tárgya Európa leghosszabb, emberkéz alkotta bringás ösvénye. A fenntartás a "teljes kiépítéssel" volt kapcsolatban, mert szép dolog a tükörsima felület, de azért a kicsi szívem a normál ösvények felé húz. A másik fenntartásom, hogy a hegyen csak egy útvonal van. Meg fogjuk unni...   De 11km/1000m megér egy próbát.

Már régóta tervben volt, így a szokásos "nagy túra a nyaralás utolsó napján" program keretében megpakoltam a zsákom áfonyás Cliff barral és nekivágtam a Großglockner hágójának. Ja, össztelós trail bringával - mivel férfiember nem használ országútit.