Ösvényvadászat szövegkiemelővel

A múltkori aszfaltos túra után a motoros kollégák lebaltáztak: szólhattam volna hogy felmegyek a Kalte Kuchlhoz, mivel ők is ott voltak - két órával utánam. De azért elárulták hogy legközelebb álljak meg egy almás rétesre, mert az jó. S ha egy gyári bécsi ember  azt mondja hogy valahol jó az almás rétes, az jelent valamit.

A közösségi appok közül egyedül a strava-t használom. Azt sem kapcsolatépítésre mivel ezen a téren a hagyományos fésztufész híve vagyok. A strava azonban tök jó, mert a szegmenseket okosan válogatva (értsd: kiszórni a fölösleget) szépen nyomon követhetem a kedvenc emelkedőimen-lejtőimen a fejlődésemet. A felajánlott kihívásokat ignorálom, úgyse csinálom meg őket. Vesztemre pár hete Christian is rákapott az oldalra, így már - a korábban említett fésztufész hátrányaként - nehezebb kidumálni miért nem csinálom meg a bevállalt havi Big Rájdot. Mert bevállaltam: márciusban egyszer minimum 100km.