Ösvényvadászat szövegkiemelővel

  Szögezzük le az elején, nálam nincs bringás szezon. De a bringaparkokban van. Idén a hosszú aszfaltozások mellett előkerültek a térdvédők és egyéb védőalkalmatosságok. A nyár végi jánoshegyi dolomiton történt tesztkörök meggyőztek: a gyerek szeret lejtőzni, van elég esze hogy ne csináljon nagy marhaságot - mehetünk nagyobb hegyekre is. Az időjárás előrejelzés biztatóan hangzott, így péntek délután vonatra pakoltuk a bringákat, s hosszas zötyögés után értünk Zell am See-be. Szerencsére találtunk egy nagyméretű taxit, ezzel "nagy bánatunkra" elmaradt 20km-nyi tekergés a csurom sötétben Hinterglemmig. Ismét alapvetés: Nyáron azért jó bringázni, mert jó idő van. Ősszel meg azért, mert jó az idő és kibaszott szép. Rizikófaktor van, hiszen ősszel az iskola miatt csak a hétvége jöhet szóba, s a fenti képen látható hóhatár is lehet jóval alacsonyabban: helyi informátorunk szerint, tavaly októberben havas volt minden. Szakítva a korábbi nyaralásokkor követett stratégiával, most ne...

Túléltem az X-line-t. Kibaszott kemény, ijesztő, hosszú és köves. Ez volt a legbrutálisabb lejtő életemben. [a szerző SMS-e Saalbachból] Szóval adott egy lejtőzésben nem épp kezdő, de nem is túlképzett kerékpáros, egy 120/100mm-t mozgó trail bringa integrált nyeregcsővel - ez alatt értendő hogy belerohadt a lelkem, szóval nem lehet letolni ahogy az lejtőzéshez jó lenne. Valamint normál ruci (no fullface, no páncél). A kék sarokban pedig Európa egyik leghosszabb pályája: 6,5km és 1025m zuhanás. Besorolása: nehéz.

A Legenda. Saalbach nem lehet teljes e nélkül, és minden iromány, link, beszámoló megemlíti. Mit tudhat egy ösvény, hogy ilyen híre van?