Ösvényvadászat szövegkiemelővel

Szóval, az Újpest-forrás környékén rámalkonyodott .  A Bagoly-bükkön végig vezető kék pötty csemege. A szürkület ellenére visítva zúztam lefelé a gerincen a Szén-patak fölött. Ezután pedig jött a feketeleves, a Suta-berki-nyiladék kék négyezete képében. Itt már lámpást kellett kapcsolnom, hogy leóvakodhassak a durván köves lejtőn. Holnap pedig ocsmány nagy izomlázam lesz a felkaromban. Jó volt, de ezt többet így este inkább nem. Érzésre megegyezik a szintén Királyrétre tartó és szintén nyílegyenes Taxi-nyiladékkal. S1 Az alsó részen valószínűleg érdemes követni a nyiladékból elkanyarodó turistajelzést, mert az egyenes onnantól még rosszabb minőségű.   Végül kikeveredtem a Bajdázó-tóhoz, ahonnan már széles sima földúton értem le Királyrétre. ---------------- 2010.xi.20. - Megvolt fényes nappal. Az eleje visítós. Negyvenes tempóval zúztam le a széles gerinc rövid gyorsasági szakaszán majd immár rutinos nyereg-mögé-helyezkedés után rá a durva rázatóra (ez egy hagyományosan...

avagy amikor a macska beleszarik a ventillátorba Táv: 3km Szint: 100m (170m a pataktól) Nehézség: S1+ (nem kifejezett singletrack, de jó) Megboldogult reszeléstan tanárom a köszörűkő robbanása utáni arcállapotot írta le a fenti csodás kifejezéssel. Az azért mégis kellemesebb, ha az ember ugyanezt sárral éri el. Egész nap esett, de délutánra előbújt a Nap, így lemondtuk a tekerés lemondását: egyszer élünk, koszoljuk össze a bringákat. Összetalálkoztunk Zozóval a Nyugatinál, majd szokás szerint az Ördög-árok nagy hídja felé vettük az irányt.  A Szipka patak széles murvás útja helyett a sorompó után két út megy fel jobbra, ebből a kicsit kanyargósabb bal oldalit választottuk (mindkettő ugyanoda megy). Az első etap végén rövid aszfalt, egyenesen tovább, majd balra át kell evickélni az újabb sorompón. Innen adja magát a dolog; szép, hosszú egyenes gerinc, eső után kissé csúszós, de ragyogó mókuskerekező hely. A felső részen vaddisznócsaládot is láttunk.  A felső rész állandó ...

Táv: ~4 km Idő: fél óra Nehézség: S2+ Na, ez csemege. Az Ürmös-réti adótoronytól indul a móka, mely jó kis lejtőt ígér. A sárga jelzésekig így is van, ezután a kéken balra nagyjából szintben haladunk egy gyalog kitűnően járható egynyomoson. Kerékpárral mókásabb a dolog, sokszor egyszerűbb vállra venni a gépet, mint kilátástalanul rollerezni. De felkészült bringásoknak valószínűleg a "technikás" kategóriába tartozik. Párszáz méter után durva köves lejtőbe fordulunk, majd a völgyben széles lankáson kiélhetjük lejtőzési kedvünket. ! 2010.10. - Az alsó rész tartalmaz köves szakaszokat, amennyiben a hosszanti árkoknak a jobb oldali peremén haladunk. Nomeg a szokásos kidőlt fák...

Táv: ~8,3 km Idő: 3/4 óra Nehézség: kibírható Szint: 261m ( turistautak.hu ) Ma megkezdtem a BEAC Maxi útvonalának bejárását. Az Irma-forrástól széles út indul kék négyzet fedőnév alatt, majd hamar sima kék be vált. Tehát én nem északnyugatra indultam a kék jelzésen, hanem a rövidebb és kevesebb szintet tartalmazó útvonalat választottam. A széles utat jelenleg ocsmány dagonya takarja, de jobbra ott a száraz út. A Bika-réten jól kivehető a balos elágazás a kék kereszt tel. Egy komolyabb kaptató lesz, a tetőn a vadkerítésnél egyenesen tessék menni (balra zsákutca). Jó kis lejtőzés után keresztezzük a vasutat, majd a rét túlfelén tovább egyenesen (nem balra a szélesen, ahogy én tettem - az se rossz, csak egy felesleges emelkedő és kerülő). A szakasz vége a sorompónál van, ahol balra haladunk a sínek mellett a forrásig.

Táv: ~7 km Idő: 3/4 óra Nehézség: nem nehéz Törökmezőről a zöld jelzés tiszteletre méltó lejtővel indul a Halastóhoz. Bevallom, eddig még nem vállaltam be - bár pár hónapja új telóm van... Ha sikerül frissítek. Ígérem. Szóval miután lecipeltük a bringákat, a széles földúton kanyargunk addig, míg csalános singletrackba olvadunk, majd nemsokára a Malomvölgyi-patak határozottan elállja utunkat. Konkrétan egy méteres árok képében. Innentől dzsungelharc és patakon átevickélés váltakozik, majd kiszélesedik a völgy. A rét túlfelén vár ránk az utolsó átkelés, ahol a patakot követve Zebegénybe, jobbra fel pedig Törökmezőre juthatunk vissza.

Táv: ~8 km Idő: 3/4 óra Nehézség: nem nehéz A zöld jelzésen kerekezünk ki Zebegényből, és a Malom-patak mellett kanyargó utat addig követjük, míg az átkel a patakon. Itt maradjunk az innenső parton, és kicsit jobbra tartva jelzetlen úton kapaszkodjunk fel a hegyoldalba. A tetőn eszegessünk a les körüli szederből (jobbra), majd az eredeti útvonalat követve (a második képen szembe) belefutunk a Törökmezőről jövő kék jelzésbe.

Táv: ~6,5 km Idő: 1/2 óra nézelődéssel Nehézség: közepesen nehéz Sejcéről az aszfalton kitekerünk az M2-ig, amin átóvatoskodunk (némileg vicces egy autópályától, de ez van). A túloldalt tovább az aszfalton, majd az elágazásban jobbra. Hátranézve gyönyörködhetünk a félig elhordott Naszályban, és a Cserhát lankáiban. Amikor földútba fordul a talaj, egy kis bukkanónál jobbra bevágódunk az erdőbe ( piros jelzés). Frissítés (2010.vi.): korábban a piros jelzés Katalinpuszta felé menő része volt járhatatlan, mostanság sajnos a piros felső részén is van felgyűrt sár és dágvány. Helyenként kerülhető, de bringacipelés is bejátszik. Kis emelkedő után érünk a Fenyves-hegy tetejére (a csúcs közelében  az emelkedő utáni kisebb lejtőnél komoly gödör van gyökerekkel, óvatosan!). Itt kövessük az útjelző táblát balra ( PANORÁMA ), ahonnan pár méter után elénk tárul a Dunakanyar Váctól a Magas-Börzsönyig. Miután kigyönyörködtük magunkat, térjünk vissza a turistaútra, élvezzük az egynyomo...

Táv: ~7 km Idő: 3/4 óra Nehézség: nem nehéz A vasútállomás melletti aluljárón keresztül hagyjuk el Vácot (az utolsó házak egyikében található az Oázis cukrászda). Az autópályának csúfolt M2 alatt indul az aszfaltos kaptató, amin laza fél óra alatt felérünk a tetőre (időfutamot is lehet játszani az útra festett start és cél feliratok között). Ha nem fordu lunk vissza fagyiért (lásd a Naszály alternatív szakaszt), akkor legurulhatunk Sejcére akár az aszfalton, vagy a bánya szállítószalagja mellett a házak mögött.* Sejcéről Katalinpusztára , vagy Verőcére mehetünk. * Kis kiegészítés: a szállítószalag melletti úton ne engedjük el a bringát. Én megtettem, ezzel összeszedvén egy laza kulcscsonttörést. Poros, sodrós cucc, és a jobb oldali pampafűben akkora lukak vannak, hogy bringástul elfértem benne...

Táv: ~6,5 km Idő: 3/4 óra Nehézség: nem nehéz Kismarosról a Szokolya felé tartó műúton haladunk Morgó vasútállomásig (a titulus enyhe túlzás, de ahol két vágány van, az már majdnem állomás) . Innen balra indul a domboldalnak a sárga jelzés. Két megoldás van: az egyik, hogy híven követjük a jelzést, és kerülgetjük a patakot és a kidőlt fákon emelgetjük a bringát, vagy maradunk a töredezett kocsiúton, és fentről nézegetjük a patakot. Az utóbbi esetben kb. 2 km megtétele után becsatlakozik a sárga jelzés, hogy nem sokkal arrább balra letérjünk vele együtt az útról. Továbbra is lágyan emelkedik, majd rövid single-track szakasz után kiérünk az erdőből Jobbra a Naszály jellegzetes tömbje látszik (lásd a képet). Itt célozzuk meg a szemközti erdősávban levő nyiladékot, és hajrá lefelé a szekérúton. Hamar beérünk a Boglya-kő alá, ahol eső után irgalmatlan mennyiségű sár fogad minket. Száraz időben pedig a keréknyomok okoznak némi fejtörést. Átkelünk a Kis-Hanta patakon, és annak kiszélesedő v...

Táv: ~5 km Idő: háromnegyed óra Nehézség: kicsit trükkös A kisvasút megállójából indul a kék kereszt , ami Kóspallagra visz át. A sínek mellett jó tempóban lehet haladni, majd mintegy 1 km után balra a mező szélén nem túl kényelmes füves út visz fel az erdőhöz (a mezőn korábban is van balra keréknyom, azokon sréhen is fel lehet jutni). Az erdőbe érve az eddigi irányt tartva halad a jelzés (tehát ne jobbra tartsunk, hanem kicsit balra felfelé). Hosszú kaptató után tisztás, majd még egy kis kaptató, és már fordíthatjuk lefelé a bringa orrát. A lefelé tartó széles ösvény meredek, köves, éles kanyarokkal teletűzdelt, érdemes a nyerget letolni, és ésszel menni lefelé. Kóspallagra egy kis híd utáni párméteres aszfaltos mászást követően érkezünk.