Tél
Az elmúlt két hétben max a cirkuszi pingvinek bringáztak, én a hajnali jegesedés valamint a tavalyi hónapokig tartó megfázássorozat emléke miatt - kihagytam. De mára 9°C fokot jósoltak, aminek ha a fele bejön, már elviselhető.
Tegnap felcsattogtam a Höhenstrasséra megnézni mi a helyzet. Hát, havas. A borzasztó helyzet kedélyesebb lett, amint kipróbáltam mennyire havas. Nos, a legjobb: kicsit kásás, max párcentis hóréteg, alatta finoman ázott talaj. Ezt még a csutkára kopott gumik is harapták, szóval bizalommal tekintettem a nap elé: a Rubber Queen pont erre való.
Így a pénteket rövidre fogtuk, és kis csapatunk nekivágott a hegyeknek. A nap nonpluszultrája, hogy a Troppberges túra után Matthias teljesen begőzölt hogy neki új bringa kell, így a hétvégére kölcsönkért egy boltból egy 29-es Specit. Nos, legalább meglátjuk mit tud.
Úgy gondoltuk a "hazamenős túra" tökéletes lesz megmutatni a Bécsi Erdő általunk ismert részét. Így rövid bemelegítés után máris a Wildgrube vadregényes völgyében adtunk egy adag savat a lábaknak,
majd rátértünk a montis autópályára, mely durván jeges emelkedővel fogadott:
ez bizony kifogott szegény 29-es bringán. Vagy Matyin. Panaszkodott is hogy legalább egy fogaskerék kéne még neki, mire felajánlottam az enyémet - mivel ma ismét a "próbáljuk ki meddig bírom csak középtányérral" játékot játszottam. Persze úgy könnyű pofázni hogy az emelkedő közepén megálltam fotózni.
A tetőn terv szerint megnéztük volna az ősszel felfedezett kis ösvényeket - de a hó miatt kihagytuk. Így napoztunk egyet,
majd a Vogelsangberg után rátértünk az Agnesbrüllhöz vezető szlalompályára:
Eredetileg aljasul fel akartunk mászni a Hermannskogelre, hogy a levezető sárgán tesztelhessük a 29-est, de - ismét a hó miatt - elnapoltuk. Inkább megkerültük a dombot, és leóvakodtunk az enyhén jeges erdészeti úton a Grüß-di-a-Gott-Wirthez. Onnan fel, majd el Hameuhoz.
Itt már alakult a jégpáncél, szóval a tervezett Mostalm kimaradt, s a csípőssé váló szürkületben lezúztunk a Kék-piros útvonalon.
Ezután már csak haza kellett érni, és langyos vízben kiáztatni a fagyott lábujjakat. Mert három óra a négy fokban az már határeset.
Összesítés:
Szóval, ha a városban 9°C van, az a hegyen a fele; s ha hó van, akkor az szürkületkor beutális gyorsasággal fagy - s vagy jégpáncél, vagy durva rázató lesz belőle. Ettől függetlenül ilyen időben már érdemes bringázni.
Öltözet:
Könnyed túrabakancs (Merrell Moab Mid), két zokni, térdmelegítő és Endura Spray baggy 3/4-es nadrág. A nadrág előnye a hátsó rész vízálló anyaga.
Felső testre egy hosszú ujjú alápóló, nyári hosszú ujjú mez és egy vékony esőkabát. Ez utóbbi nem sok hőt enged ki. Kesztyűnek az Endura Windstopperes télinek kikiáltott bigyóját hazafelé már lecseréltem a Bicycle Line téli darabjára. Amit elszúrtam: a zsákban volt egy plusz vastag zokni. Na, azt fel kellett volna venni...
Tegnap felcsattogtam a Höhenstrasséra megnézni mi a helyzet. Hát, havas. A borzasztó helyzet kedélyesebb lett, amint kipróbáltam mennyire havas. Nos, a legjobb: kicsit kásás, max párcentis hóréteg, alatta finoman ázott talaj. Ezt még a csutkára kopott gumik is harapták, szóval bizalommal tekintettem a nap elé: a Rubber Queen pont erre való.
Így a pénteket rövidre fogtuk, és kis csapatunk nekivágott a hegyeknek. A nap nonpluszultrája, hogy a Troppberges túra után Matthias teljesen begőzölt hogy neki új bringa kell, így a hétvégére kölcsönkért egy boltból egy 29-es Specit. Nos, legalább meglátjuk mit tud.
Úgy gondoltuk a "hazamenős túra" tökéletes lesz megmutatni a Bécsi Erdő általunk ismert részét. Így rövid bemelegítés után máris a Wildgrube vadregényes völgyében adtunk egy adag savat a lábaknak,
majd a Vogelsangberg után rátértünk az Agnesbrüllhöz vezető szlalompályára: Eredetileg aljasul fel akartunk mászni a Hermannskogelre, hogy a levezető sárgán tesztelhessük a 29-est, de - ismét a hó miatt - elnapoltuk. Inkább megkerültük a dombot, és leóvakodtunk az enyhén jeges erdészeti úton a Grüß-di-a-Gott-Wirthez. Onnan fel, majd el Hameuhoz.
Ezután már csak haza kellett érni, és langyos vízben kiáztatni a fagyott lábujjakat. Mert három óra a négy fokban az már határeset.
Összesítés:
Szóval, ha a városban 9°C van, az a hegyen a fele; s ha hó van, akkor az szürkületkor beutális gyorsasággal fagy - s vagy jégpáncél, vagy durva rázató lesz belőle. Ettől függetlenül ilyen időben már érdemes bringázni.
Öltözet:
Könnyed túrabakancs (Merrell Moab Mid), két zokni, térdmelegítő és Endura Spray baggy 3/4-es nadrág. A nadrág előnye a hátsó rész vízálló anyaga.
Felső testre egy hosszú ujjú alápóló, nyári hosszú ujjú mez és egy vékony esőkabát. Ez utóbbi nem sok hőt enged ki. Kesztyűnek az Endura Windstopperes télinek kikiáltott bigyóját hazafelé már lecseréltem a Bicycle Line téli darabjára. Amit elszúrtam: a zsákban volt egy plusz vastag zokni. Na, azt fel kellett volna venni...
Megjegyzések
Megjegyzés küldése